“Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét, és imádkozzék értük, a tanítványok azonban rájuk szóltak. De Jézus ezt mondta: Engedjétek e kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa. Azután rájuk tette a kezét, és eltávozott onnan.” (Máté 19,13-15)
Izraelben régi szokás volt, hogy a szülők elvitték gyermekeiket olyan példamutató és hiteles életű tanítókhoz, akik megáldották őket. pl. Anna elvitte Sámuelt Élihez, a keresztyénség első rügyfakadásakor pedig Mónika fiát, Augusztinuszt Istennek ajánlotta. A példák azt mutatják, hogy mennyire fontos, hogy legyenek ma is imádkozó édesanyák vagy édesapák. Ebben a történetben is hasonló megy végbe, Jézushoz gyermekeket visznek, mert felismertélk benne a Messiást, és kérték áldását, amit nagyon fontosnak tartottak. A tanítványok -akik azt gondolták, hogy elég dolga van a Mesternek- megpróbálták visszatartani a szülőket, Jézus azonban más véleményen volt, és megdorgálta őket. A kegyelem mindenki számára adatott, és ha nem vagyunk annyira őszinték és tiszták, mint a gyermekek, akkor nem jutunk be a mennyek országába. Ámen.
Ilonczai Zsombor,
Szárazberek