KETTESBEN MAGADDAL
,,És monda Dávid magában: Egy napon mégis el kell pusztulnom a Saul keze miatt, nincs jobb reám nézve, mintha gyorsan elmenekülök a filiszteusok tartományába, így Saul felhagy azzal, hogy engem tovább is üldözzön Izráel egész területén, és így megszabadulok az ő kezéből.” (1Sám 27,1)
Gondolj vissza egy olyan helyzetre az életedből, amikor megígérte egy hozzád közel álló személy, hogy számíthatsz rá, ha baj van, ő jön és segít. Majd jött is egy szituáció, de a másikra való várakozás helyett, türelmetlenül azt választottad, hogy majd inkább te, egyedül megoldod.
Hajlamosak vagyunk kezünkbe venni az irányítást, amikor valamit úgy akarunk véghezvinni, hogy abban nem kérdezünk meg senkit, egy barátot, családtagot sem, sőt még Istent is kihagyjuk.
Amikor bezárkózol és magadra maradsz a gondolataiddal, sőt Isten szavát se akarod beengedni, akkor elindulsz azon az úton, melyben megérkezhetsz a legsötétebb, legmélyebb gondolataidhoz, melyben a félelem, magadra hagyatottság, reménytelenség az uralkodó. Ez történhet, ha valaki csupán a körülményeire tekint, s nem kér senkitől segítséget.
Mi volt ma az első gondolatod, ahogy felébredtél? Min kezdtél el gondolkodni?
Mert igenis nap, mint nap ott a választás lehetősége, abban is, hogy gondolataidat melyik irányba tereled, mire tekintesz, miből merítesz erőt, motivációt a nap indulásakor? Dávid lejátszott magában egy forgatókönyvet, melyben a legrosszabbra számított. Ez pedig akkora félelmet váltott ki benne, hogy legjobb megoldásnak azt találta, ha majd ő segít magán, hisz úgy látta, Isten már nem segít rajta.
Isten ma szeretne megerősíteni bennünket, hogy ne csak a láthatókra nézzünk, hanem a láthatatlanokra is! Kapaszkodjunk erősen mennyei Atyánk nekünk adott ígéreteibe! Ha elborítanak a negatív gondolatok sokasága, az aggodalmaid, félelmeid kezdenek uralni, akkor engedd be oda az Urat, hadd ragyogja be akár Igéje fénye, vagy egy dicsőítő ének gondolataid sötétségét. Légy kettesben, vagyis Istennel együtt, magaddal!
Ámen!
Törő Nikolett,
Szigetlanka