“Te pedig kezdj siratóéneket Izráel fejedelmeiről! Ezt mondd: Mi volt anyád? Nőstény oroszlán, oroszlánok között feküdt, fiatal oroszlánok között nevelte föl kölykeit. Fölnevelte az egyik kölykét, és az ifjú oroszlánná lett. Megtanult zsákmányt szerezni, és embereket evett.” (Ez 1,1-3)
Ezékiel próféta könyvében nagyon sok képes beszéd olvasható, a 19. fejezet is ilyen. A párhuzamos bibliai hely segít nekünk az igeszakasz megértésében. A 2 Királyok 23-ra történik itt utalás, ahol a kegyes Jósiás királyról van szó. Ő volt az az uralkodó, aki Isten iránti ragaszkodásával messze kitűnt elődei és utódai közül egyaránt. Utána azonban a felesége Hamutál lép a színre, aki úgy viselkedett, mint egy oroszlán. Fiait igyekezett mindenáron trónra ültetni, először Joakházt, majd később pedig Sedékiást is, aki Júda utolsó királya lett, hisz az ő idejében következett be a babiloni fogság.
Oroszán természetű anya és fiai. Itt az oroszlán negatív tulajdonságai kerülnek előtérbe, ennek jellemzői: zsákmányt szerezni és embert ölni. Képletesen kell ezt érteni, hiszen a próféta nem azt akarja mondani, hogy ezek a királyok kannibálok voltak, hanem arra utal, hogy gátlástalan hatalomvágyuk volt, maguknak akartak mindent megszerezni, és ennek érdekében mindenkit eltapostak, akik útjukat állta.
Vajon a mi természetünk milyen? Bizony oroszlántermészettel születünk mindannyian, ami nem túl hízelgő reánk nézve, A szerzésvágy vagy mások “megevése” senkitől sem áll távol közülünk. Ártani valakinek nincs nehezére az embernek különösen akkor, ha keresztbe tesznek neki. Így jövünk a világra kivétel nélkül mindannyian.
De nem kell nekünk így is maradni. Hála Istennek, van lehetőségünk az oroszlán természetet lecserélni a Bárány természetével, a sátánit a krisztusival. Aki hajlandó Krisztusnak átadni az irányítást élete fölött, az megtapasztalja a csodát: oroszlán természete helyett a Bárányé uralkodik a szívében!. Imádkozz ezért minden nap. Ámen.
Szilágyi Balázs,
Szatmár-Láncos