„Miután hirdették az evangéliumot annak a városnak, és sokakat tanítvánnyá tettek, visszatértek Lisztrába, Ikóniumba és Antiókhiába, erősítve a tanítványok lelkét, buzdítva őket, hogy maradjanak meg a hitben, mivel sok nyomorúságon át kell az Isten országába bemennünk.” (Ap.Csel. 14, 21-22)
Pálék nem végeznek félmunkát, amit elkezdenek azt folytatják is. Tisztában vannak vele, hogy az ő feladatuk, megbizatásuk nem csupán addig tart, amíg pogány embereket sikerül megtéríteniük, hanem ezen kívül a hitre jutottaknak erősítésére, bátorítására is nagy szükség van. A szántóvető ember tudatában van annak, hogy a mag elvetésével még nem ért véget a munkája. Miután a mag kikél, ahhoz, hogy növekedni tudjon, a megfelelő időjárás mellett szükség van még számos munkálat elvégzésére. Ezek nélkül nem reménykedhet a jó termésben. A frissen megtért ember hite még nagyon törékeny, gyenge, bizony sok törődésre ápolásra van szüksége. Ha ilyen embert látsz magad mellett, akkor ne kritizáld, ha néha félszeg vagy tétova mozdulatokat tesz a lelki élet útján haladva. Ne csodálkozz azon, ha megtorpan egy-egy akadály láttán, hanem állj oda mellé és segíts neki, érezze, hogy nincs egyedül, hogy benned igazi támaszra talált, és meglátod, hogyan kap új erőre s erősödik meg a hite, az Úrral való kapcsolata.
Megerősítésre, bátorításra mindenkinek szüksége van, még azoknak is, akik már rég óta hitben járnak. Az életben vannak nehézségek, a hívő életében plane, hisz egy olyan értékrendet képvisel, amely idegen attól a világtól, amelyben éli az életét. Ezért kell nekünk sok háborúságon át haladni az Isten országa felé. Krisztus élete sem volt egy szép kirándulás ezen a földön. Egész élete tele volt szenvedéssel, elutasítással, hiszen az övéi közé jött, még sem fogadták szeretettel. Ennek ellenére egy pillanatra sem tért el attól a küldetéstől, amelyre önként vállalkozott , mert kimondhatatlanul szeret minket.
Nekünk sem szabad meghátrálni, ha nehézségbe ütközünk miközben a Jézus útját járjuk. Ha az örömök mellett sok szenvedésben is van részed, emlékezz arra, amit Jézus ígért nekünk, aki őt követjük: én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Hogyan van velünk? Lelke által. Ma pünkösd napja van, a Szentlélek kitöltetésére emlékezünk. Hadd mondjuk mi is az énekköltővel együtt: “Jövel Szentlélek Úr Isten, töltsd be szíveinket …” magával Jézus Krisztussal, hogy végig velünk lehessen ezen a földön és majd az örökkévalóságban. Ámen.
Szilágyi Balázs,
Szatmár-Láncos