„A gileádi Tisbéből való Illés azt mondta Ahábnak: Él az ÚR, Izráel Istene, akinek szolgálatában állok, hogy ezekben az esztendőkben nem lesz sem harmat, sem eső, hanem csak az én szavamra… Mert azt mondja az ÚR, Izráel Istene, hogy sem a lisztesvéka nem ürül ki, sem a korsóból nem fogy el az olaj addig, amíg az ÚR esőt nem ad a föld színére. Az asszony elment, és Illés beszéde szerint cselekedett. És evett ő is, az asszony és a háznépe is naponként.” (1Kir 17,1.14-15)
Olvasandó: 1Kir 17. rész
A napokban olvastam egyik szolgatársam magyarázatában: az északi országrészben uralkodó királyok eltávolodtak Istentől, ezért Izráelben folyamatosan háborúskodtak. Délen, Júdában pedig béke volt. A mai napra kijelölt igerész bemutatja Izráel első nagy prófétáját, Illést, aki ekkor lép színre, mikor Izrael történetében a legsötétebb napok következnek, a teljes romlás idejében. Ekkor Akháb király és felesége Jezabel királyné által támogatott Baál-szolgálat Izraelben népvallássá lett. Két irányba szólt Isten üzenete: választott népe: Akháb király és más, idegen nép: a sareptai özvegy felé. Mindketten lehetőséget kaptak a változtatásra, Isten akaratának és hívásának elfogadására.
Jelenleg kánikula van határainkban, alig vártuk a mindent felüdítő esőt. Akkor, ott szárazság és éhínség volt. Benne Isten ítélete és kegyelme. Izrael királya megérezte a saját maga és népe elközelgő halálát, de ahelyett, hogy elfogadta volna Isten figyelmeztetését emberi eszközöket keresett, hogy sorsa elől menekülhessen. Az éhhalálhoz közel álló asszony bízott a lehetetlenben és ez által megmentette fiát és saját magát is. Hit és hitetlenség ellentéte ez!
Te kinek hiszel és kiben bízol Kedves Testvérem?! Tudod-e, hogy harmat és eső, aszály, éhség és megelégedés, szegénység és gazdagság, betegség és gyógyulás, halál és élet, feltámadás és örökkévalóság, minden az Ő akaratából jön?! Te tudnál Isten embere lenni, akinek a szájában igaz az Úr Igéje? Ha az Úr előtt állunk, és a mi Istenünk Ő, Jézus Krisztusban , akkor éhezzük az Ő szavát! De nem csak ennyi! Utána közöljük egymással és olyanná kell legyünk, mint az Ő szája! Sőt, imádkoznunk is kell, hogy az Isten Igéje igazsággá és valósággá váljon! Istentől függő, Istenen függő szolgái és evangélistái, Örömüzenetének továbbadói legyünk!
Így vezessen bennünket a mi Istenünk ebben a nyári hónapban is, amikor sok helyen megfordulva lehetünk mi az Istenünk szája, Rámutató, engedelmes, de szabad és örömteli prófétái!
Ámen.
Nagy Erika,
Sárközújlak