Félelmek nélkül
“Az Úr így beszélt Mózeshez: Küldj férfiakat, hogy kémleljék ki Kánaán földjét, amelyet Izráel fiainak akarok adni. Mindegyik ősi törzsből egy férfit küldjetek, csupa tekintélyes embert. Mózes elküldte őket a Párán-pusztából az Úr parancsa szerint. Valamennyien főemberek voltak Izráelben. És rossz hírét terjesztették Izráel fiai között annak a földnek, amelyet kikémleltek, mert ezt mondták: Az a föld, amelyet bejártunk és kikémleltünk, olyan föld, amely megemészti lakosait! A nép pedig, amelyet ott láttunk, csupa szálas emberekből áll. Sőt láttunk ott óriásokat is, Anák óriás fiait. Olyannak láttuk magunkat, mint a sáskák, és ők is úgy néztek ránk.” (4Móz 13:1 – 3, 32 – 33.)
Ez a mai bibliai rész arról tudósít, hogy Izrael fiai miként kémlelték ki Kánaán földjét. Azt a földet amiről előzőleg Isten azt mondta, hogy nekik adja örökségül. A kémek visszatérve arról számolnak be Mózesnek, hogy valóban tejjel és mézzel folyó föld az, de mivel nagyon erős népek lakják, lehetetlen a bevétele. Hiába van az Isteni ígéret, hiába a sok megtapasztalt szabadítás, ők mégis kételkednek.
Milyen általános emberi viselkedés, amikor az ember jövője kapujában megállva nem a lehetőségeket látja, hanem az akadályokat, annak ellenére, hogy Isten ígérete a biztosíték. Minden a fejünkben dől el, mert ha valamiről azt gondoljuk, hogy lehetetlen, akkor az valóban az. Ha nem tartjuk magunkat képesnek bizonyos dolgok megtételére akkor meg sem próbáljuk. Ha félelemmel tekintünk az előttünk álló útra akkor félelmetes lesz, ha örömmel akkor pedig örömteli. Ha előbb Istenre tekintünk és csak azután a kihívásokra, akkor a félelem elillan, és a békesség érzése tölti el szívünket, tudva, hogy Istennel semmi sem lehetetlen. Ő hűséges és megbízható Isten. Ha valamit megígér, akkor azt meg is tartja és be is teljesíti. Isten ma is azt várja tőlünk, hogy bízzunk benne és merjünk elindulni azon az úton, amelyen Ő vezetni akar minket, és akkor megtapasztalhatjuk, hogy milyen félelmek nélkül és biztos ígéretek birtokában élni. Ámen!
Varga Szilárd-Csaba,
Szatmárnémeti Református Gimnázium