“Most azért hallgass szavukra, mindazáltal tégy ellenök bizonyságot, és add tudtokra a király hatalmát, aki uralkodni fog felettök” (1Sám 8,9)
Sámuel fiainak bíráskodásával elégedetlen a nép, mivel nagyra vágyók, mindent maguknak akarnak. Mai szóhasználattal élve korruptak. A korrupció nem a mai kornak a találmánya, dívott ez az akkori korban, akárcsak ma is. Hiába létezik az ún. korrupció-ellenes bizottság, vezető beosztású emberek művelik még mindig szinte művészeti szinten. A nép azonban látja az igazságot, jobban, mint hinnénk vagy gondolnánk. Változást akar.
Ezért is születik meg a vágy a választott nép szívében: legyen királyuk. Úgy gondolják, megváltozik az életük. Azt kérik, hogy a mellette élő népek mintájára alakuljon át a vezetés, amely szerintük példaértékű. Sámuel próféta látja ennek a vezetési módszernek minden buktatóját, hátrányát, ellene van királyi vezetésnek. Oda viszi Isten elé a nép kérését és meglepő választ kap: legyen a nép akarata szerint, de figyelmeztetnie kell, hogy a királyt ki kell szolgálni minden szinten. A nép fogja látni majd kárát. Hiábavaló a meggyőző beszéd, újra kapja a parancsot: “Adj nékik királyt!”(22. vers).
“Vox populi vox Dei”. “A nép szava Isten szava”- mondották és vallották a régi bölcsek. Az Istenben bízó ember azonban másként vallja: Isten szava az emberért van! Akkor is, ha megítél, de akkor is, ha úgy tűnik, mintha az Isten engedelmeskedne nekünk, vágyaink szerint cselekedne.
Jézus Krisztusban olyan királyunk van, aki kiszolgál bennünket. Leül velünk egy asztalhoz, megtöri számunkra a kenyeret, felénk nyújtja az üdvösség poharát. Jó vele együtt vacsorázni. Ámen!
Fodor Lajos,
Halmi