Min l k nnyebb s gyorsabb az inform ci raml s, min l gyorsabban eljutnak a h rek a vil g egyik oldal r l a m sikra, ann l ink bb kezd nk r d bbenni arra, hogy mennyi mindent nem tudunk. Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a kult r k s a vall sok tal lkoz s nak k rd se els rend en fontos t m v v lt az ut bbi vtizedekben.
A szakirodalom szerint a kult ra egy adott t rsadalom mindazon ismereteinek sszess ge, amelyek az emberi k z ss g sszetartoz s t s fennmarad s t biztos tj k. Az az sszetett eg sz, ami mag ba foglalja a tud st, a m v szeteket, az emberi mor lt, a jogot, a hagyom nyokat, s minden olyan emberi k pess get, amit az ember a t rsadalom tagjak nt saj t t el. A kult ra alapj n tudunk eligazodni abban, hogy mik a fontos rt kek s norm k az letben.
Szint n a szakirodalom szerint, a vall s az emberis g kult r j nak egyik ter lete vagy megjelen si form ja. Amint a kult r k hasonl tanak s elt rnek egym st l, a vall s is mag n hordozza ezeket a jellegzetess geket.
Mi lehet az oka, hogy a kult r k egym shoz val viszonya, a vall sok k zti b ke kiemelt jelent s g politikai t ma lett. A k rd s mindenekel tt magukat a vall sokat rinti, azt, hogy mik nt tudnak b k ben lni egym ssal, s mik nt tudnak hozz j rulni az emberi nem b k re t rt n nevel s hez? Minden vall s a maga igaz t hirdeti, mint ahogy minden kult ra a maga rt keit pr b lja el t rbe helyezni. Nincs ebben semmi kivetni val addig, am g egy kult ra vagy egy vall s nem pr b lja meg a m sok kult r j t s vall s t eltiporni. L nyeg ben minden kult ra vall sos alapokra p l, a vall sok alapja pedig a hit. Az emberek nagy r sze abban hisz, amiben felnevelkedik, ez rt fontos az, hogy az ember, milyen csal dban, milyen k z ss gben nevelkedik. Ha csup n arra gondolunk, hogy vil gszerte mennyi kegyetlen, brut lis sz rny s g t rt nik, szomor k pet kapunk arr l, hogy milyen k rnyezetekben n fel a mai ember nagy r sze. K nnyen kik vetkeztethet , hogy mennyire hi nyzik a kult ra, a vall s s hit az emberekb l.
Elek Gy rgy