Stresszről, várakozásról az adventi Lankadatlanulon

A várakozás pszichológiájáról tartott előadást Máthé Róbert lelkipásztor, pszichológus a Szatmár-Szigetlankai Református Egyházközség nyitott bibliaóráján, a Lankadatlanulon.

Csütörtökön, koraeste 18 órától a Lanka Duó (Papp Krisztina kántornő és Csorvási Mihály presbiter csodálatos karácsonyi énekei nyitották meg az alkalmat. Akárcsak novemberben, ismét Máthé Róbert volt a vendégelőadója az alkalomsorozatnak, ennek oka az aktualitás volt, hiszen advent idején érdemes megtanulni várakozni, az Úr érkezésére ez az ember helyes reakciója.

Az előadó mindenekelőtt elmondta: A bizonytalan időtartamú várakozás kellemetlenebb, mint az ismert. Az indokolt várakozást könnyebb elviselni, mint az indokolatlant. Az igazságos várakozás könnyebb. Minél nagyobb a jutalom, annál türelmesebbek vagyunk. Egyedül várni rosszabb, mint közösségben.

Selye János (1907 -1982) a világhírű magyar származású tudós mondta:  “A stressz az élet sava-borsa.” Enélkül nem élnénk, vagy csak vegetálnánk. Akkor hát miért káros a stressz, miért okoz fekélyt, szívbajt és még annyi más betegséget? Ezekre és a testi és szellemi egészség sok más, fontos kérdésére válaszol ebben a munkájában. Félévszázados biológiai kutatómunkájának tanulságait az emberre, mint társadalmi lényre alkalmazva megmagyarázza a stressz élettani mechanizmusát és gyakorlati tanácsokat ad a káros stressz – a distressz – elkerülésére. 1936-ban jelentette meg a károsító tényezők (stressz) fogalmát. Ugyanakkor beszél az eustresszről, mint az örömteli várakozásról. Az előadó példákat hozott fel mindkét helyzetre. Distressz: sorban állni, vizsgálati eredményre várni, halálos beteg gondozása, felvételi eredményre várni. Eustressz: eseményvárás, gyermeki örömteli várakozása, szerelmesek randivárása, babavárás…

A világ leghíresebb pszichológiai kísérletei között van a Marshmallow vagy pillecukor teszt. Walter Mischel hatvanas évekbeli pillecukor tesztje meglehetősen egyszerű dologból messzemenő következtetéseket vont le. A gyerekek elé tettek egy pillecukrot, és azt mondták neki, hogy kapnak egy második cukrot, ha ehhez az elsőhöz 15 percig nem nyúlnak hozzá. Ha kibírja ezt a negyedórát a cukor megevése nélkül, akkor utána mindkettőt megehetik. Konlúzióként levonták: akiknek a későbbi nagyobb jutalom reményében volt akaraterejük nem megragadni azonnal a kínálkozó lehetőséget, azok többre vitték, jobb jegyeik voltak. Tyler Watts és munkatársai tízszer annyi, teljesen különböző társadalmi helyzetű gyerekkel végezték el a kísérletet, és más eredményt is kaptak. Kísérletük alapján az eredményre, életük kimenetelére hatással volt a gyermekek anyagi biztonsága is. Ugyanakkor az előadó elmondta azt is, hogy a fogyasztói társadalom kiírtja a várakozást.

Máthé Róbert az előadása végén néhány bibliai példát felhozva elmondta, Isten tudja a megfelelő pillanatot. Ismerjünk olyan bibliai példákat, amikor a gyermekáldásra (pl. Sára), a szerelemre (pl. Jákób), a szabadításra (Izráel népe Egyiptomban), a gyógyulásra (bethesdai beteg) várakoztak, de a Messiásvárás és visszavárás gondolata átöleli a teljes Szentírást.

Rácz Ervin házigazda lelkipásztor a végén igei összefoglalójában a 130. zsoltár 5. versét olvasta fel: „Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében.” A krisztusvárásunk soha nem szabad fenyegetettségtől, félelemtől átitatott distressz érzés legyen. Az örömtele várakozás, az eustresz kellene áthassa adventünket, amiben ott a bizalom. Az az örömteli biztonság, amit az alkalom záró éneke is megfogalmazott: Uram Jézus jöjj el! Szívünk vágyik újra Rád! Tűzzel és erővel, Jelenléted járjon át!…

Vélemény, hozzászólás?