Betelt az id – hangzott el a “n z reti” ajk n, s ez mi m st jelenthetett, mintsem azt, hogy egy korszak befejez d tt, valaminek t rt nnie kell, hogy bek vetkezzen a v ltoz s, hogy elkezd dj n valami j. Valami jat rem l az ember az adventi v rakoz s idej n, valami jat, egy olyan id szakban, olyan t rsadalmi viszonyok k z tt, amikor vesz lyben van az emberi l lek.
Az adventi v rakoz s nem m s, mint egy l p sr l l p sre megtett t egy kit z tt c l fel . Ez az t alkalmas arra, hogy az ember megv ltozzon. Hogy megt rt njen az, ami olyan v ltoz st eredm nyez, ami elker lhetetlen a c l el r s hez. Ez a c l az, ahova a betlehemi csillag vezeti a magasba figyel embert. Abba a lelki magaslatba, ahol egym s kez t fogva rkezik c lba sz l s gyerek, tal lkozik a teremt s a teremtm ny. Itt rz kelhet igaz n, hogy val ban betelt az id , hogy val ban meg kell tenni az els l p seket a v ltoz s fel , hogy nincs k zel s nincs t vol, mert innen minden el rhet . Az adventi v rakoz s arra is lehet s get ad, hogy az ember felismerje: van lehet s g az jj sz let sre.
M gis mi t rt nik? Mindenki rohan. Mindenki hajszolja az anyagiakat. Mindenki a vil gi javakat pr b lja megszerezni, igyekszik mindent megv s rolni ami elad – m rpedig elad minden: “kincs, h r, gy ny r (-) a telhetetlen elmer lhet benne”. Az adventi id szak idej re Szatm rn metit a fej re ll tott k. Mintha nem is a Messi s elj vetel t, hanem Nabukodonozor bevonul s t v rn k. Asgy t nik, mintha megsz ll s alatt lenne a v ros s el lenne tiporva a szatm ris g. Mintha idegen hatalmak uralkodn nak s a v rosnak nem vezet je, hanem helytart ja lenne. Nagyon sok minden eml keztet az els kar csonyt megel z id szakra, amikor idegen hatalmak sz llt k meg a Megv lt megsz let s t v r n peket s idegen isteneket, vall sokat, szok sokat akartak r juk er szakolni.
Betelt az id , valaminek t rt nnie kell, hogy bek vetkezzen a v ltoz s. Hogy a vil g ilyen lett, ahhoz az ember is hozz j rult. Hogy Szatm rn meti gy v rja a kar csonyt, az rt a v ros lak i is felel sek. Alig lehet ma m r egynek mag ra venni minden v tket. Az, ami t rt nik, az rt nem egy ember a felel s. Miel tt k r ln z nk, n zz nk nmagunkba: vizsg ljuk meg, milyen a mi adventi v rakoz sunk! Ha mi is az rt rohanunk, hogy kar csonykor f radtan s l lek n lk l roskadjunk az anyagiakban gazdag asztal el , akkor nem sokat r az adventi v rakoz s. Akkor nagyon j l beleill nk ebbe a vil gba. V ltoz s csak akkor t rt nik, ha megtisztul a l lek, ha meger s dik a hit, ha kar csony val ban a csal d s a szeretet nnepe.
Elek Gy rgy