A Szatmár-Németi Református Egyházközség évről évre szervez kisebb és nagyobb kirándulásokat a gyülekezeti tagok számára. Kiemelkedő azonban a presbitérium és a nőszövetség kétnapos kirándulása, amelyik mind látnivalóban mind a közösséget építő programokban igen gazdag és látványos élményekben részesíti a kirándulókat.
A gyülekezet presbitériuma az augusztusi hónapban a kincses városba látogatott. A megérkezés napján Kolozsvár minden nevezetességét sikerült megtekinteni. Maradandó élményt és emléket nyújtott a Kolozsvári Református Teológia épületének megtekintése, melynek bentlakásában volt a kiránduló közösség szálláshelye is. A Szent Mihály templom, a Farkas utcai templom, Mátyás király szülőháza és impozáns szobra a templom mellett mind-mind lenyűgöztek különlegességükkel.
A következő nap Torda várta a látogatókat, a mélység és magasság kettős élményével a tordai sóbánya gyönyörű szépen felújított részének megtekintését a tordai hasadék varázslatos és mitikus tájai követték.
A presbitérium kellemesen elfáradva, szívében számos csodával érkezett haza Szatmárnémetibe.
Szeptemberben a nőszövetségen volt a sor. Tagjai szintén egy kincses várost jelöltek ki az első nap úti céljaként, ezt azonban Magyarországon. Esztergom a csodálatos építészeti monumentalitásával, drágakő és arany ékszer gyűjteményével méltán érdemelte ki a kirándulás kincses városi rangját. Itt született és keresztelkedett Szent István király, aki a várost érseki székhellyé emelte. Az esztergomi bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája és egyúttal Magyarország legmagasabb épülete. Itt található az egyetlen épen maradt magyar reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna. A városnak van a leggazdagabb egyházi kincstára Magyarországon, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik. Az Esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. Egyszerűen gyönyörű volt.
Éjszakai szálláshellyel és meleg vacsorával Budapesten a Reménység Szigete várta a nőszövetség tagjait. Másnap a látnivaló szintén „királyi” volt: Székesfehérvár, az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely, koronázó város.
Az autóbusz közvetlenül a középkori romkert mellett parkolt, ami nemzeti emlékhely és bevezeti a turistákat a belváros reneszánsz épületei közé. Elhaladtunk Szent István bazilikájának romjai mellett, amelyik 1543-ig királyaink koronázási és temetkezési helye volt, a városközpontban pedig egy történelmi tárlatot néztünk meg.
A hazautazás is tartogatott meglepetést, mivel Kecskeméten keresztülvezetett, ezért ott is megcsodálhattuk a Cifrapalotát és harangjátékot.
Számos emlékkel a szívében tért haza az egyházközség nőszövetsége kétnapos távollétéből és arra gondolhatott, Istennek kell köszönetet mondani azért, mert részesei voltak ennek a felejthetetlen kirándulásnak.
Sipos Miklós lp.
