Az otthont l t volra ker lve,
alig v rod, hogy haza rj,
megl sd a h zat, hol megsz lett l,
mely titokkal s kacajjal volt teljes,
ismer s d minden zuga a kertnek.
Sokakat messzire sz l t az let,
szeretn nek zenni a sz llel:
“Ne agg djatok, j l vagyok,
hangot, h rt, zt kapni otthonr l,
valamilyen form ban k ldjetek”.
Anyai hangt l hangzik az ter,
k ldi szav val, nemcsak a sz llel
az eg sz h zat, m g azt is, ami nincs,
de fi nak, l ny nak a legdr g bb kincs:
” lmomban is mindig itthon l tlak”.