Jöttem a semmiből,
nagy akartam lenni,
a Holddal, a csillagokkal egyenlő.
Maradtam földhözragadtan.
Idegenként élni,
mégis lenni, maradni együtt
az álmokkal,
hogy nem jó földhöragadtan.
Valaki azt súgta:
Indulj felém, jöjj közelébb.
Megérinthettem a végtelent,
ő súgta felém:
Nem élhetsz földhözragadtan.
Most már repülhetek, szállhatok
Felhők szárnyain,
Föl a Holdig, a csillagokig,
Már nem élek földhözragadtan
-Égivé lettem.