nyaranta szebben piroslott az alma,
vadgalamb z g sa lte meg a t jat,
ostor csattog sa igazgatta a ny jat,
a kuty k parancsra v rva
lest k gazd juk n gat s t.
Akkor k s bb rkeztek az est k,
ak rcsak a diderg fecsk k,
de igazabban sz ltak a szavak,
sz rnyalt az nek, hangzott a dal
kint a kapualjban.
Hi ba hallgat zom m r,
lassan jb l itt a ny r,
m csend, nagy csend van.
