Fellebbeztek, fellebbezünk

 Amint azt közöltük a sajtóban: „Elismerte a református egyház tulajdonjogát a zilahi Wesselényi Miklós Református Kollégium ügyében a Kolozs megyei Táblabíróság. A kolozsvári bírák elsőfokú ítéletükben kimondták, hogy jogutódként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az épület tulajdonosa.” (Krónika, 2021. december 2) Azt tudtuk, hogy a per, amely tudományos igényű ügyvédi és bírói előmunkálatok alapján zajlott, nem marad háborítatlan, és hivatalból megfellebbezik.

A 375 éves intézet ősi épülete az utóbbi hetven esztendő alatt szüntelenül kopott, mint gazdátlan, árván hagyott jószág. Jogos tulajdonosát, az egyházat kitiltották; az államosítók, mint bizonytalanul megtartható zsákmányt mostohán kezelték. Csak az utóbbi évtized adott alkalmat arra, hogy Demjén Attila vezetésével határozott lépéseket tehessünk az ingatlan tulajdonjogának visszaszerzésére. Határozott lépést konok ellenállás követte. Ennek következménye, hogy egyáltalán nem váratlanul, hivatalból megfellebbezték a javunkra hozott táblabírói határozatot. Közben nem függesztették fel a Romániai Református Egyház két püspöke ellen indított büntetőjogi eljárást. Előre borítékolható, hogy ha a törvényszéken nem boldogulnak az államosítók jogutódai, akkor egy mondvacsinált bűncselekménnyel mégis pert tudnak nyerni. Ennek kitapintható jele, hogy bevetik a korrupció elemét a pénzt, nem kímélve megvádolni bírókat, ügyészeket, állami hivatalnokokat, akiknek tisztességét illene tűzön-vízen védelmezni még országunkban is.

A fellebbezőknek nem válaszolhatunk törvényesen másként, mint fellebbezéssel. Megtesszük. Megtesszük akkor is, ha óvatoskodó magyarok attól félnek, hogy a rommá silányuló épület felújításához nem lesz fedezet. Megtesszük, ha némelyek belefáradtak a jogi labirintus útvesztőibe, és akkor is, ha egyesek a törvényes lépések helyett polgári engedetlenségre csábítanak. Megtesszük, mert a Biblia is arra tanít, hogy fellebbezzünk, ha bajba kerülünk.

A fellebbezés fogalma az újszövetségben így található: segítségül hívni Istent! Amikor mi így fellebbezünk, akkor kifejezzük, hogy annyira nemes ügyünk a zilahi iskola, hogy Istent szólítjuk tanúként. Tulajdonjogunk bizonyossága annyira tiszta és erős, hogy Istent segítségül hívjuk. Az ellendrukkerekkel és az eddigi hátráltatókkal szemben mi Istent hívjuk segítségül. Magunk mellé és azokhoz, akik velünk együtt akarják rendbe tenni az ősi tanodát ugyancsak Istent hívjuk segítségül. Segítségül hívjuk Istent azokhoz, akik most miattunk saját embereiket rágalmazzák, a törvény képviselőit bemocskolják, akiket nemtelen támadásra biztatnak.

Nem lesz könnyű évünk, sőt kimondottan emberpróbálónak tűnk, mégis reményteljes, ha megértjük az apostol szavait: „Ha pedig mint Atyátokat hívjátok őt segítségül…tudva…, hogy hitetek Istenbe vetett reménység is legyen.” (1Pt1, 17-21)

Keményen kezdődő új esztendőnket áldja meg erősen az Út, Igazság és Élet Ura!

Nagyvárad, 2022. január 3.

                                                      A békesség kötelékében!

                                                                                                            Csűry István püspök

Vélemény, hozzászólás?