A Szatmár.Kültelki Református Egyházközségben és a hozzá tartozó Pitypang óvodában, farsangi hangulat költözött a hétvégén, ahol a szervező pedagógusok és ilonczai Zsombor lelkipásztor felidézték a farsangi esemény igazi lényegét. Volt játék, móka, kacagás, és mulatozás.
A farsang a vízkereszttől húshagyókedd napjáig tartó időszak, a hamvazószerdával hivatalosan is beálló böjti idő már a húsvéti megtisztulás és a Krisztus feltámadásának ünnepére való készülődést jelenti. Kialakulása a Kárpát-medencében ahhoz köthető, hogy a téli rövid nappalok és sötét esték óráiban az emberek a maguk zárt településein a közösséget teremtő eseményeken keresték a találkozás és a beszélgetés lehetőségeit. Tekintettel a sokszor farkasordító hideg és a térdig érő hó testet-lelket megpróbáló kihívásaira, az emberek a nevetésben és vidámságban leltek megoldást (nem kellett pszichológus), úgy, hogy egymást megtréfálták, álruhát öltöttek, kigúnyolták az uraságot, a bírót, a jegyzőt, a tanítót vagy magukat az egyházi előljárókat. A fonókba fiatalok gyülekeztek, ahol a lányok szőttek vagy hímeztek, a fiúk daloltak, közben a kemencében sült a lepény, a zsírban a fánk, a kályha lapján forrt a bort. Később előkerült a citera, folytatták a dalok éneklését és persze táncoltak, miközben szerelmek alakultak, később sírig tartó életek fonódtak össze. Hagyományosan a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok, népünnepélyek is ekkor voltak.
Egyházközségünkbe és a Pitypang óvodánkba farsangi hangulat költözött a hétvégén, ahol a szervező pedagógusok és a lelkipásztor felidézték a farsangi esemény igazi lényegét. Volt ott játék, móka, kacagás, és mulatozás. Mind a bölcsiben és az óvodában, illetve a vallásórások csoportjában különösebbnél különösebb jelmezeket öltöttek a gyerekek és néhány bátor szülő, -akik süteménnyel és fánkkal kedveskedtek a vidám együttlétek színesebbé tételéért- és persze nem hiányzott a tréfás vers, a népdal, a tánc, a játék vagy a “kigúnyoló,” de haragot nem keltő fiús-lányos csujogatás.
A vallásórások műsorát követően a résztvevők közösen elkészítették “Biri néne” kiszebábuját, amit a presbiterek gondos és minden biztonságos intézkedést betartó máglyarakása után égettek el, miközben télűző és tavaszváró mondókákat mondtak a gyerekek. A nőszövetség több, mint 800 töltött káposzta elkészítésével kedveskedett, így az esemény szeretetvendégséggel, beszélgetéssel és közös játékkal zárult.
A napos és a madarak csicsergése által átitatott szombat délután így vált mindenki számára maradandóvá és kedvessé. Köszönet mindenkinek!
