.

A Szatmári Református Egyházmegye Honlapja a Vavada online kaszinó támogatásával működik. A kaszinó nyereségének 5%-át a RO 86 OTPV-nek utalják át 280000383726 RO 01

.

Etikai kompetencia az egyh zakban – Interj Kir ly Lajossal

Forr s: ELEK GY RGY – Friss Asjs g

Hossz id telt el az skereszty ns gt l napjainkig, s ez id alatt sok minden megv ltozott. Mint minden korban, a jelenkor ember nek is meg kell fogalmaznia a maga etik j t. Kir ly Lajossal, a Szatm ri Reform tus Egyh zmegye esperes vel etikai k rd sekr l besz lgett nk.

– Sokan teszik fel a k rd st, hogy az egyh znak sz ks ge van-e etikai kompetenci ra.
– Mi azt l tjuk s tapasztaljuk, hogy manaps g els sorban nem a dogmatikai, hanem az etikai k rd sek foglalkoztatj k az embereket. Teh t els sorban nem a Mad ch ltal is megfogalmazott homousionhomoiusion ellent tk rd sek a primer fontoss g ak, hanem a mindennapok probl m inak megold sai. K lvin J nos 1537-ben Genfben megfogalmazott szavai gy hangzanak: “A magunk r sz r l nem gy tekintj k tiszts g nket, mint amely oly m don lenne behat rolva, hogy amikor a pr dik ci v get rt, feladatunk elv gzett lenne.” Azaz a kereszty n k z ss g s benne az egy n, legyen b rmilyen felekezethez tartoz , nem csak addig kell kereszty n legyen s etikusan viselkedjen, am g a templomban van, hanem akkor is, miut n v get r az istentisztelet. Nemcsak vas rnap lehet megbocs tani s szeretni a m sikat, amikor a templomban vagyunk, hanem ut na is. Ugyanakkor azt is j l tnunk, hogy az egyh z tagjai egyszerre igehirdet k s igehallgat k. K lvin szerint: “a hit meg j t sa k vetkezm nyekkel j r az egy tt l s rendj re”. Teh t itt arr l van sz , hogy els sorban nem a hagyom nyaink j tanak meg, hanem az Istenbe vetett l hit. Ugyanakkor azt is mondhatjuk, ha nincs hagyom ny, akkor gond lehet az let nkben, de ha csak hagyom nyok vannak, akkor medd formalizmus lesz az let. Hogy mennyire van sz ks g az etik ra, azt Carl Lorenz a k vetkez k ppen fogalmazza meg: “Az embers gt l l se nem technikaik pess geit l f gg, hanem etik j t l.” A huszonegyedik sz zadban, a technika kor ban neh z elhinni, hogy az emberis g t l l se nem a technikai k pess g t l f gg, hanem az etik j t l. Ezt elmondhatjuk a bev ndorl st l kezdve a kl noz sig, a reprodukt v medicin ig, s gy tov bb.

– Mi rt van sz ks g szoci lis s kereszty n etik ra?
– Els sorban az rt, mert megv ltoztak az let alapvet k r lm nyei. Az sz vets g kor ban patriarch lis rendszerben lt a csal d, melyben az desapa mint vall si vezet d nt tt gazdas gi s csal di k rd sekben. Ez m ra teljesen megv ltozott. Ugyanakkor megv ltoztak az emberek szoci lis kapcsolatai, a k z ss gi let kult r ja s a mentalit s. Nagym rt k v ltoz s tapasztalhat az let-hal l, eg szs g-betegs g k rd sk r ben is. M g kor bban az let s a hal l – sz let s, betegs g stb. – egy k z ss gi t rben zajlott, addig m ra ezek t bbnyire int zm nyekben t rt nnek, a csal dt l t vol. Az Amerikai Egyes lt llamokban m r arra is k pezik a lelkip sztorokat a teol gi n, hogyan kell meg llni egy olyan beteg gy n l, akin hamarosan eutan zi t fognak v grehajtani. V ltoz sok t rt ntek a csal dok let ben is. A sz let s s a hal l m r nem “k z ss gi lm ny s r tus r sze” az individualiz l dott vil gban, gy a kommunik ci m ly szintj n is v ltoz sok t rt ntek, s a csal dnak ink bb az rzelmi funkci ja domborodik ki. Az egyik legnagyobb k rd s az, hogy az egyh z mik nt tudja thidalni etikai k rd sekben az skereszty ns get a jelennel, ugyanis k zel k tezer v v lasztja el a korokat egym st l, s gy
t nik, hogy van k z tt k egy nagy kultur lis szakad k. Vegy k p ld nak ok rt a t zparancsolatot, mely t bbek k z tt arra figyelmeztet, hogy “Ne k v nd a felebar tod kr t, szamar t!” Ez a megfogalmaz s ma m r megnevettet. Mondhatn nk ma: ne k v nd a felebar tod luxusaut j t! Ezt a szakad kot t kell a mai kereszty n etika hidalja s rthet v kell tegye.

– Milyen etikai kih v sok vannak ma?
– Tiszt zni kellene, mit tudunk mondani mi, kereszty nek p ld ul gazdas g-, politika-, szexu l- s orvosetikai szempontb l. Hadd lljon el tt nk n h ny p lda! A gazdas getika ter n mit tud ma mondani az egyh z a munkan lk lis gre, a n k helyzet re? Mit tudunk mondani politikaetikai szempontb l az atomh bor ra, a hadvisel sre, a biol giai fegyverekre? Tudunk-e v laszokat megfogalmazni a Biblia tan t s b l? Szexu l- s bioetika
szempontj b l hogyan v leked nk a nemi identit sr l, a pedof li r l?
Az orvosi etika szempontj b l mi a v lem ny nk a b ranyas gr l, ki az a gyermek? Az , aki neveli, vagy a b rany , aki sz lte t? K r lbel l t z ve botr ny volt az egyik n metorsz gi kereszty n felekezetben, s emiatt sokan kil ptek az egyh zb l. A szociol gusok viszont arra lettek figyelmesek, hogy a m s felekezet ek k z l is kil ptek az egyh zb l. Akik az “egyh z perem n” voltak, s l tt k az etikai botr nyt, azok sz m ra j ok volt arra, hogy otthagyj k az egyh zat.

– Milyen thidal s sok lehetnek?
– Ott van az Imago Dei, azaz az istenk p s g, amely az emberi m lt s got is mag ban hordozza. Isten az embert a
maga k p re s hasonl s g ra teremtette, olvashatjuk M zes els k nyv ben. Ebb l levezethetj k azt, hogy az Isten
k p re teremtett embernek milyen joga van ahhoz, hogy a munkahely n m lt s gosan tudja v gezni a feladat t. Emberi m lt s g nak meg rz se rdek ben joga van a gy gyul shoz, a tanul shoz, az orvosi ell t shoz. K rd s, hogy joga volt-e az embernek eld nteni, hogy melyik az rt kes s melyik az rt ktelen let Auschwitzban s m s helyeken.

– A szexu letika k rd s ben az egyh z ll st kell foglaljon olyan k nyes k rd sekben is, mint a prostit ci k nyszer t se. Vannak ugyanis olyan orsz gok, ahol l nyokat k nyszer tenek a prostit ci ra. Mi az egyh z feladata ebben a k rd sben?

Ha a t zparancsolatot n zz k, az egyik legfontosabb etikai tartalma az, hogy az emberi kapcsolatokat szab lyozza: hat rt szab s v delmez. Els sorban nem tilt, hanem v delmez. Ugyanakkor etikai k rd sekben seg ts g nkre van a szeg nyek s elnyomottak v delm r l sz l bibliai zenet: “amikor megtett tek ezeket ak rcsak eggyel is- velem tett tek meg-” (M t 25, 31-46). A felebar ti szeretet gondolata s fogalma szint n tmutat st ad etikai k rd sekben.

– Hogyan viszonyulnak a kereszty n egyh zak az embri val val k s rletez shez?
– Ez mindig egy ri si kereszty netikai k rd s volt. M r a korai egyh zaty kat is foglalkoztatta az a k rd s (t bbek k z tt Tertullianus s Augustinus is v lem nyt nyilv n tott a k rd sben), hogy mikor “kap letet” a magzat. Voltak, akik a 40., m g m sok a 70-90. napot jel lt k meg, amikor az agyi funkci k is megjelennek. Voltak olyanok, akik arr l besz ltek, hogy az letet r k lj k, de t bben amellett foglaltak ll st, hogy Isten adja azt. A magzat ” let tj nak” h rom fontos llom sa foglalkoztatta teh t a korai teol gusokat: a megterm keny l s, a be gyaz d s s a 40. s 90. nap k z tti t rt n sek. K l nb z felekezetek elt r en viszonyulnak a k rd shez. Ha az emberi m lt s g szempontj b l k zel tj k meg a k rd st, akkor felmer lnek jogi, technikai, illetve etikai felel ss gi szempontok. Ezek sok esetben nem fedik egym st. Ha nemet mondunk a tudom nyra, s azt mondjuk, hogy nem fogadjuk el a mesters ges megterm keny t st, akkor nemet mondunk a seg ts gny jt s lehet s g re is. Ma is vannak olyan egyh zak, amelyek nemet mondanak az orvosi beavatkoz sra. Az assziszt lt reprodukci s technik nak, vagyis a petesejt mesters ges megterm keny t s nek k t alapvet form ja l tezik, amelyek k z l az egyiket in vitro, azaz testen k v li megterm keny t snek nevez a szaktudom ny. T bben az ” letk pess get” a megterm keny t s ut ni tizennegyedik napra teszik, amikor m r megt rt nik a m hben a be gyaz d s, s ezt k vet en (16-22. nap) kialakul a “baba” sz ve. Teh t ekkor m r lehet l tni n mely letadotts gokat, de a protest ns egyh zaknak az egyik alapgondolatuk, hogy nem tesznek egyenl s gjelet a n h ny napos embri s a kilenc h napos magzat k z tt. Ugyanakkor hiszik s vallj k a fogantat s el tti rel ci t Istennel (Jeremi s 1), s azt, hogy az embri nem orvosi nyersanyag.

– Besz lt nk arr l, hogy mikor kezd dik az let, de mikor r v get?
– Az orvostudom ny k l nbs get tesz a klinikai, az agy- s a biol giai hal l k z tt. Az agyhal l llapot ban, azaz az agy m k d s nek teljes s visszaford thatatlan megsz n sekor, amikor m g g pekkel mesters gesen fenntarthat a megfelel testh m rs klet, lehet s g van a szerv t ltet sre. A vall sokban, gy a kereszty ns gben is fontos helyet foglal el a hal l k rd se. A Biblia azonban az orvostudom ny ltal ismert h rom “hal lt pus” mellett ismer egy m sikat is: amikor az ember kapcsolata megszakad Istennel. Teh t a hal l ily m don az Istent l t vol ker l st, a kapcsolatn lk lis get is jelenti. Az emberi kapcsolatokban is szoktuk azt a kifejez st haszn lni, hogy “meghalt a kapcsolat”, azaz nem m k dik s nem letk pes.

– Hol van az ember m lt s ga?
– Az emberi let keletkez s nek hajnal n h rom llom st eml tett nk, k vett nk a besz lget s nk sor n: a sejtek egyes l s t, a be gyaz d st, illetve a 40-90. napokat. Egyes felekezetek embrion lis emberr l, a protest ns egyh z azonban emberi embri r l besz l. Az el bbi szigor bb megk zel t s, s a feln tt embert a petesejttel teszi egyenl v . A protest ns megk zel t sben azonban t bb v laszlehet s g rejlik. Azt tan tja, hogy a petesejt nem egy massza, nem egy olyan dolog, amivel b rhogyan lehet cselekedni, azonban a m lt s ga nem egyenl a feln tt ember vel. Ha nem lehet egyenl s gjelet tenni az embri s a feln tt ember k z , akkor egy ideol giai megmereved s azt mondani, hogy a tizenn gy napos embri olyan rt k, mint egy kilenc h napos magzat.

– letet elvenni felel ss g, de letet adni is az – tan tja az egyh z. Hogyan rtelmezz k ma ezt a meg llap t st?
– Sz mtalan k rd st vet fel ez a kijelent s. Ki d ntheti el, hogy lehet-e abortuszt v gezni, ha a gyerek vesz lyezteti az anya let t, vagy ha fogyat koss gra vall jelek mutathat k ki? Ugyancsak k rd s: mi van akkor, ha egy n t meger szakolnak? Ki d ntheti el, hogy meg kell-e tartsa a gyereket? Bele lehet k nyszer teni egy letet egy olyan k z ss gbe, ahol esetleg nem tal l elfogad sra? Az emberi let nem egy tulajdon, nem gy cseleksz nk vele, ahogy akarunk. A politika, de a jog is azt tan tja, hogy az emberhez hozz tartozik a vele sz letett m lt s ga. A kereszty n tan t s azonban ehhez hozz teszi azt, hogy a m lt s got maga Isten aj nd kozta az embernek.
A felebar ti tan cs teh t gy hangzik, hogy az ssejtkutat sban korl tolt szabads got lehet adni az embernek. Ha azt a c lt szolg lja, hogy a megsz letett gyermeken ter pi t, gy gy t st v gezz nk ltala, fenntart sokkal elfogadhat , azonban ha manipul ci c lj b l haszn ln k, akkor nem.

– Mennyire hasznos az orvostudom nyban kialakult mechanikus emberk p a gy gy t sban?

– Az orvostudom ny er sen differenci l dott s darabokra hullott, mint megannyi m s tudom nyter let. A legnagyobb gond az, hogy ebben a feldarabolts gban ppen a l nyeg, maga az ember v sz el. Ha p ld ul valaki elmegy az orvoshoz, mert mondjuk gond van a m j val, az ember egy tokk v lik a szerve k r l. Az orvost els sorban csak a m j rdekli, s annak r l, ha a tok – az ember – mindenben engedelmeskedik. Term szetesen nem az orvosok ellen akarok sz lni, hiszen sok j bar tom van k z tt k, hanem az ellen a jelens g ellen, amely napjainkban a diszcipl n k ter let n jelentkezik. Az Eg szs g gyi Vil gszervezet, a WHO 1948-ban kimondta, hogy az “eg szs g a teljes testi, lelki s szoci lis j l t llapota, s nem csup n a betegs g vagy fogyat koss g hi nya”. A teol gia ehhez m g hozz teszi, hogy az ember k pes elhordozni a betegs get s a szenved st is. A betegeket k t szempontb l lehet megk zel teni: ter pi s m don, teol giai szempontb l pedig integr lni, egy-egy betegs get elviselhet v tenni sz m ra gy, hogy a beteg azt rezze, teljes letet l.

– Az egyh z egy tt tud m k dni a tudom nnyal?
– Az egyh z nem akarja leseperni az asztalr l a tudom nyt, mert lehet s get ad a gy gy t sra, de abban a pontban, amikor m r nem a gy gy t sr l sz l, hanem az istenk p s get rombolja, akkor annak ellentmond.

Vélemény, hozzászólás?