2013. szeptember 21-én Aranyosapátiban kopjafát avattak Dr. Higyed István, a magyar kultúra lovagja emlékére. Aranyosapáti a Felső-Tisza-völgyében, öt ország vonzáskörében, Európa közepe táján található. Lengyelország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Magyarország alkotják ezt a régiót, más néven Felvidék, Kárpátalja, Partium és a lengyel-magyar ősi testvériség jelzi a határokon átívelő kultúra sokszínűségét és oszthatatlanságát.
A Kultúra Lovagrendjének célja: az egyetemes kultúrában a magyar kultúra ápolása és gazdagítása a találkozások és kölcsönhatások által. Nem véletlenül négy földrész több mint húsz országából tagjai a lovagrendnek azok, akik a közmegbecsülés útján, tevékenységük elismeréseként elnyerték az egyetemes vagy a magyar kultúra lovagja címet.
Dr. Higyed István református lelkipásztor “a nemzetek és felekezetek közötti békesség érdekében kifejtett életműve” elismeréseként vált a lovagrend tagjává.
A lovagok emlékparkjában a posztumusz kitüntetettek, valamint minden évben az eltávozott lovagok emlékére a lovagrend kopjafát állít. A kopjafák tizenkettes körben egy-egy hársfa köré csoportosulnak, amelyek különböző nevet viselnek. Dr. Higyed István kopjafája a kilencedik körben, a “Megmaradás” fája körül kapott helyet. E szabadtéri szellemi-panteonban áll többek között gróf. Széchenyi István és Dr. Habsburg Ottó kopjafája, akikkel egyazon évben nyerte el Dr. Higyed István a lovagi címet, valamint Táncsics Mihály, gróf Hadik András, gróf. Czegei Wass Albert, Czine Mihály, László Gyula, Dr. Lőrincze Lajos és Sütő András emlékoszlopa, – hogy csak néhányat említsünk a legismertebb lovagok közül.
Az emlékezés és kopjafaavatás minden évben a lovagok ünnepélyes felvonulásával és a “nationalis cantitio” (Boldogasszony Anyánk) nemzeti ének eléneklésével kezdődik. Ezt követi a Himnusz. A magyar szent korona mását a Lovagrend, Magyarország és az Európai Unió zászlói kísérik. Nick Ferenc, a lovagrend elnöke most is felolvasta minden elhunyt lovag nevét. Minden név után megkondult az emlékezés harangja. Ezt követően szólt az egybegyűltekhez a Római level 12. fejezete alapján Higyed István-Levente, majd olvasta fel az erre az alkalomra írt versét Higyed János-Mátyás. Ezt követte az anyaföldről szóló szépséges ének közben az emlékezés harangja talapzatába Dr. Higyed István fiai által a szülőföldről hozott hazai rög elhelyezése. A kopjafánál református és görög-katolikus szertartás mellett avatták-szentelték föl az új kopjafákat a református nemzeti ének, a 90. Zsoltár eléneklése kíséretében, majd a hozzátartozók koszorút helyeztek el a kopjafán. Az emlékezést és ünnepélyes kopjafaavatást a Szózat eléneklése zárta.
Dr. Higyed István egy évvel ezelőtt, 2012. szeptember 24-én vette át Budapesten a Művészetek Palotájában az Életút pályázat első díját. Idén május végén még lerótta tiszteletét Aranyosapátiban, elhunyt lovagtársai előtt. Az ő kopjafáját napra pontosan négy héttel halála után avatták a lovagok emlékparkjában.
Jókai Anna , az egyik lovagtárs, az Életút pályázat zsűrijének elnöke a 2013 tavaszán Budapesten megjelent Sorsfordulók című antológia előszavában ezt írja: “…Higyed István címadása az egész pályázatra jellemző: Gyötrelmesen gyönyörűséges élet. Lehet-e ennél pontosabban példázni, hogy miről szólt a mi életünk? Hogy mennyi gyötrelem volt benne, mennyi munka, a világ részéről olykor mennyi hálátlanság. Mindenkinek nagy vágya, hogy úgy menjen el, hogy olyan jelet, nyomot tudjon hagyni egy fiatal lélekben, amely majd továbbörökíti az életét. Valamit itt hagyunk, ami a jövő számára olyan lehet, mint a földnek a mag. Lehet, hogy mi magunk keveset fogunk aratni, de magot vetettünk, amely ki fog kelni.”
