Batizi András szobrot avattak a reformátor 500. “születésnapja” alkamából

Reformáció ünnepén méltóképpen emlékeztek meg Szatmár reformátoráról. Kétnapos rendezvény keretében avatták fel a Batizon született reformátor szobrát.

Szimpózium szombaton

Szombaton kezdődött el a reformátor méltatása egy szimpózium keretén belül, ahol előadások hangzódtak el Batizi Andrásról, mint reformátorról, mint zsoltárszerzőről, mint költőről és mint kátéíróról.

Miután Király Lajos helyi lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, Batiz polgármestere, Roca Iosif mutatta be a települést. Póti Eduárd a Szatmárnémeti Református Gimnázium tanára: „Magyar kultúra és oktatás a 16.-17. században” címmel ismertette a reformáció korát. Higyed Gyöngyi tanárnő, kántor és kórusvezető Batizi András énekköltészetéről beszélt és megtanította a jelenlévőknek Batizi egyik énekét. Lovász Erzsébet tanárnő Batizi András költészetét  „Az házasságról való ének” című vers tükrében elemezte. Török Kinga a Batizi Református Egyházközség ikése a gyülekezet tagjának, Szőke Csabának erre az alkalomra irt versét adta elő. A vers címe: Batizi András hazatért.  Batizi László, Batizi András leszármazottja, nyugalmazott lelkipásztor és okleveles építészmérnök Budapestről jött közénk, hogy előadást tartson arról, akire oly büszke és, aki így vallott magáról „Wittenbergában” (akkor így nevezték a magyar peregrinusok): „Andrásnak hívnak, Batizról jöttem, magyar vagyok”. Rácz Ervin erdődi lelkipásztor az 1545-ős első partiumi, erdődi zsinatról szólt. A zsinat kiemelkedő személyisége Batizi volt, aki rábírta Drágfy Gáspár akkor főurat, hogy térjen a régi-új hitre és így teret adjon 29 lelkésznek (köztük három Batizinak) a tanácskozásra. Bondici Miklós a Batizi András Kulturális Egyesület elnöke Batiz híres szülötteiről beszélt, majd Kánya Edina Batizi András: „Húsvét, avagy Krisztus feltámadása napjára” című verse szavalatával záródott a szombati értekezlet.

kép: Szatmár.ro

Zsúfolásig megtelt templom

Reformáció emlékünnepén, vasárnap a batizi református hívek, az egyházi és a világi meghívottak Batiz András mellszobrának leleplezésén és avatásán vettek részt.

A zsúfolásig megtelt templomban Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett Igét. Igehirdetésében a 119. zsoltárból merítve beszélt az oktatás fontosságáról és arra figyelmeztetett, hogy akárcsak a reformáció korát idején, úgy most sem lehet Isten szava nélkül élni. Király Lajos batizi lelkipásztor köszöntőbeszédében rámutatott, hogy a szoborkészítés nem volt könnyű feladat, alkotni és megálmodni kellett azt a személyt, akinek külalakjáról semmilyen írás nem maradt fenn az utókor számára. Kiemelte a szoborkészítő Erdei István művész munkáját és Kovács Albert kőfaragó segítségét is megköszönte, aki kiöntötte a szobrot és a talapzatát is elkészítette. „Jó mulatság, férfimunka volt”- mondta Király. Nt. Kovács Sándor, a Szatmári Református Egyházmegye esperese elmondása szerint hazajött ünnepelni, hisz hét évig volt az egyházközség beszolgáló lelkésze volt, és büszke arra, hogy sikerült Batiz szülöttének szobrot állítani. Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, a rendezvény fővédnöke szerint Batizi András szellemisége a közös felelősségvállalásra sarkall bennünket, szellemének ereje évek múltán is képes összefogni utódait, a magyarságot. Fodor Lajos, a lelkipásztori kar nevében köszöntötte Igével a gyülekezetet. A Collegium Régizeneegyüttes dalaival visszaidézte a fél évezreddel ezelőtti időket, a Szatmári Református Egyházmegye kórusa énekszolgálatával, a diákok szavalatukkal színesítették a rendezvényt.

Kép: Erdon.ro

“Ilyennek képzeltem el”

A templomkertben felállított szobrot Kánya Gyula gondnok és Kassai Béla presbiter leplezte le. Avató beszédet dr. Buzogány Dezső, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzora mondott, aki bemutatta Batizi András életútját, már amit tudni lehet róla és méltatta a reformátorok második vonalában tevékenykedő Luther-tanítványt. Szilágyi Mátyás főkonzul beszédéből kiderült, régi adósságát törleszti a társadalom azzal, hogy a XVI. században vergődő magyarság megtartójának szobrot állítottak Batizon. Roca Iosif polgármester örömének adott hangot, hogy egy újabb szobrot avatnak Batizon, és elismeréssel adózott a református gyülekezet előtt. Dr. Varga Attila, az egyházkerület főgondnoka rávilágított arra, hogy a magyarság megmaradása is köszönhető a reformátornak. Batizi László, a reformátor leszármazottja elmondta, a szobor láttán elszorult a torka „Ilyennek képzeltem el” – mondta. A szobor megáldásával és koszorúzásával ért véget az ünnepi esemény.