A választás szabadság
„De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nekünk Barabbást”
Olvasandó: Lukács 23,13-25
„Mondd, te kit választanál?” – csendül fülünkbe „István a király” rockopera választ sürgető kérése. Pilátus hasonló kérdést tesz fel a népnek, hiszen ünnepkor szokás volt elbocsátani, kegyelemben részesíteni egy foglyot (23,17). A hallgatóság azonban nem akar élni az ünnepi szokások elbocsátó kegyelmével. Pontosabban rosszul választanak és döntenek: a gyilkos bűnözőt futni hagyják, az ártatlan Bárányra pedig ítéletet kiáltanak. Krisztus nélkül döntenek Krisztus ellen.
Az ember „helyes”döntőképessége már a teremtés hajnalán csődöt mondott, hiszen Isten és Kísértő közül az utóbbit (utolsót) választotta. De a történelem palettájáról számos példát hozhatnánk fel a helytelen döntéseket felmutatandó.
Az evangélium központi gondolata, hogy Isten minket választott Jézus Krisztus által, s így ajánlotta föl az örök élet lehetőségét. Röviden megfogalmazva: a széles és a keskeny út, az élet és a halálválasztási lehetőségei állnak előttünk. Naponta olyan döntéseket hozunk, szabad akaratunkból, melyek meghatározzák egész életünket. Vegyük ezeket annyira komolyan, hogy még előtte kérjük ki Isten tanácsát. Ezután már nem lesz „oly nehéz a választás”.
És te kit választanál?
Király Lajos,
Batiz