„Menedékem…vagy te.” (Zsoltárok 119,114a)
Olvasandó: Zsolt 119, 113-176
Kihez fordulsz, amikor terhelnek a gondok? Van-e olyan emberbarát és társ, akinél menedéket, biztonságot találsz? Akinek jó megértő, oltalmazó és menedéket nyújtó „szárnya alá bújni”, akit bármikor felhívhatsz, akinek elég a közelsége ahhoz, hogy megnyugodjál. A zsoltáríró számára igazi menedéket Isten jelenti, aki legfőbb bíróként nem akarja az ártatlan halálát, a törvénnyel szentesített törvénytelenséget, hanem az igazságot és az életet. Istené a menedékjog, s nála mindenkinek lehetősége van menedéket keresni.
Isten parancsa szerint (5Móz 4,41-43/Józs 20,1-9) Izrael területén hat menedékvárost kellett kiválasztani, hogy az, aki nem szándékosan ölt embert, a vérbosszuló elől oda menekülhessen. A bűnös a főpap halála után elhagyhatta a menedékvárost, s visszatérhetett korábbi lakóhelyére. A legnagyobb főpap, Jézus Krisztus engesztelő halála által számunkra a legnagyobb menedék adatott.
Az idén jelent meg a „Menedék” című film a „Szerelem lapjai” szerzőjétől, mely egy titokzatos fiatal hölgy életét mutatja be, aki egy kisvárosba menekülve talál menedéket egy magányos, feleségét elveszítő, kétgyermekes apuka oldalán. Ebben a filmben hangzik el a sokatmondó mondat: „Nem az számit, mi elől menekülsz, hanem az, hogy hova” (It`s not what you`re running from, it`s what you`re running to).
Te hova/kihez menekülsz? Ital, szerencsejáték, magány, agresszió?
Tudok jobbat!
Ámen!
Király Lajos,
Batiz