Ap Csel 18, 21 „Hanem búcsút vőn tőlük, mondván: Mindenesetre Jeruzsálemben kell nékem a következő ünnepet töltenem; de ismét megjövök hozzátok, ha Isten akarja. És elhajózék Efézusból.”
Olvasni: Ap Csel 18, 18-22
Pál apostol missziói útjai nem csupán új gyülekezetek létrehozásáról szóltak, hanem ezen utak során több alkalommal gyülekezet látogatást is végzett. Néha több időt is eltöltött egy gyülekezetben, máskor mindössze néhány órát. Ma arról olvashatunk, hogy Pál Korintusból Efézusba megy, ahol szombat lévén a zsinagógában tölti el azt az időt, amíg a hajóra vár. Közben arra kérik az efézusiak, hogy maradjon tovább náluk. Erre a marasztalásra adott választ olvashatjuk a 21. versben.
Ebből a válaszból kitűnik, hogy Pál céltudatos és felelős ember: „Jeruzsálemben kell nékem a következő ünnepet töltenem”. Nem engedi, hogy néhány marasztaló kedves szó gátat vessen annak a munkának, amelyet rábízott az Úr. Ebben a szolgálatban nincs helye öndicsőítésnek vagy önteltségnek. Azonban nem hagyja kétségben az efézusiakat afelől, hogy még szeretne visszatérni hozzájuk, „ha Isten akarja”. Erre az alázatra kéri Jakab apostol is a címzetteit, amikor így szól hozzájuk: „ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, ím ezt, vagy amazt fogjuk cselekedni” (Jak 4,15). Halljuk meg mi is Jakab intését és vegyünk példát Pál alázatáról. Ámen!
Erdei Árva István,
Szamoskóród