Apostolok Cselekedetei 16. 19-40 “Éjféltájban pedig Pál és Silás imádkozván, énekkel dicsőíték az Istent. A foglyok pedig hallgatják vala őket.” (25)
Mai igeszakaszunkban arról olvashatunk, hogy gonosz és rosszindulatú emberek Pált és Silást bosszúból börtönbe vetteték. Előtte megverik, megalázzák őket. Helyzetük nem könnyű, mégis a fenti igeversben azt olvassuk, hogy énekelnek.
I.
Fáj az ütések helye a test tagjaiban, a megaláztatások a lélekben, nem tudják, hogy milyen ítélet vár rájuk Kinek van kedve ilyen helyzetben énekelni? A hívő embernek! Isten Igéje arra tanít, hogy a legnehezebb élethelyzetben is tudj imádközva énekelni. Pál és Silás nem panaszkodik, nem esik kétségbe, hanem énekel és imádkozik. Légy minden élethelyzetben Istennek éneklő és imádkozó gyermeke.
II.
Dicsőítették az Istent, olvassuk. Istent dicsőíteni akkor szoktuk, amikor valami nagyon jó dolog történeik velünk, ha valami sikerül, jól alakul. Nem mondhatjuk, hogy Pál és Silás sok jóban részesültek, hiszen megverték és bebörtönözték őket, mégis dicsőítik az Istent. A legtöbb ember ebben a helyzetben zúgolódik. Isten gyermekének tudni kell a megpróbáltatások közt is hálát adni, “mert akik Istent szeretik, minden javukra van”. Isten a legrosszabb élethelyzeteinkből is csodálatos áldásokat fakaszthat. Az igeszakaszból megtudjuk, hogy a börtönőr és családja megtér, ezért kellett nekik a börtönbe kerűlni.
III.
Énekük és imádságuk ugyanakkor igehírdetés, mert a folglyok hallgatták azt. Éneklő és imádkozó életeddel Istenről teszel bizonyságot és másokat is hozzá vezethetsz. Ámen
Máthé Róbert,
Vetés