Ap.Csel. 2: 46 „És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel.”
A fenti Ige egy kis közösséget jellemez. Milyen jó lenne, ha a mi közösségeinket is, gyülekezeteinket, családjainkat mindig ezek a szép jellemzők kísérnék.
I.
Az Apostolok cselekedeteiről írott könyv első fejezetei az első gyülekezetet több helyen mutatja be úgy, mint egy akarattal együtt levő emberek közösségét. Szinte hihetetlen több ember egy helyen, egy közösségben, és mind egy akarattal. Azt szoktuk meg, hogy ahol több ember van, ott mindenki mást akar. Sőt mindenki rá akarja erőltetni a maga akaratát a másik emberre. A Szentírás valami másról beszél: ahol jelen van Krisztus, ott csak egy akarat létezik, az Ő áldott, szent akarata. Ha mindannyian elfogadjuk a Krisztus akaratát, csodálatos békesség fog uralkodni köztünk, mert egy akarat a Krisztusé fog irányítani.
II.
Az Ige úgy fogalmaz, hogy kitartva a templomban. Az erdeti görög szövegben ez azt is jelenti, hogy valamit, a közösséget naponként folytattak a templomban. Vagyis a hitnek van folytatása. Sok ember életében elkezdődik valami, majd nincs folytatás. A bajban kiáltunk Istenhez, majd amikor megszabadít elmarad a hála. Nemrég kerültem új gyülekezetbe, az emberek lelkesek, örülnek, sokan jönnek templomba. Azért imádkozok, hogy ez így is maradjon. A hit nem lehet egy kezdeti felbuzdulás, kell hogy legyen folytatása, naponként.
III.
Az ősgyülekezet tagjai örömmel és tiszta szívvel voltak együtt. Ahol jelen van Krisztus, ott öröm van és az emberi szív is megtisztul. Ha akarsz boldogan, tiszta szívvel őszinte életet élni, fogadd el Krisztus. Ámen!
Máthé Róbert
Vetés