„A tanítványok pedig elmenvén és úgy cselekedvén, amint Jézus parancsolta nékik,…”
Mt. 21, 6
Nem könnyű, az embernek azt tenni, amit mások mondnak, amit parancsolnak, még ha maga Isten parancsolja is,… de ha valaki nem csak Urának, hanem Mesterének is tekinti Jézust, akkor megy, mert a mindenkori tanítvány szereti Jézust, hálából, szeretetből cselekszik nem csak kötelességből, még kevésbé kényszerből vagy félelemből.
Azt olvassuk, úgy cselekesznek, ahogy Jézus kéri, tehát cselekszenek…, könnyebb hallgatni, mint tenni, könnyebb tanulni, mint engedelmeskedni, mégis sokaknak milyen nehezen megy az Istenre figyelés is, az igehallgatás is, nem is beszélve a templomba járásról. A jó tanítvány nem csak hallgatni, figyelni kész, cselekedni is. Az engedelmes tanítvány mindenkor Ura akaratát cselekszi.
Könnyű Jézus közelben tenni a dolgunkat, de néha a feladatunk elszólít, máshová vezérel távol Jézustól. Könnyű egy jó csapatban tevékenykedni, de néha magunkra maradunk. A félelmeinkben tudnunk kell, ha Jézus küld, ő maga nyomon kísér, semmiképp sem hagy magadra s társakat is rendel az útra, segítséget a feladat megoldásához, – ha ketten, vagy hárman nevemben – cselekedtek – én ott vagyok. Légy cselekvő tanítvány mindenkor, menj ahová küld s bízz benne, Jézus nem hagy magadra. Ámen.
Jobb Domokos,
Ombod