Mt. 20, 26-27
„De ne így legyen közöttetek; hanem a ki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok; És a ki közöttetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok”
Olvasandó Mt. 20, 17-28
Gyakran megtörténik az életünkben, hogy amíg kicsinyes és anyagias vágyainknak akarunk eleget tenni, addig fontos események zajlanak körülöttünk, amelyek sokkal fontosabbak lehetnek, mint bármely emberi nagyravágyás. Erre legtöbbször csak akkor jövünk rá, amikor késő. Valami hasonló történt a tizenkét tanítvánnyal is. A bibliai történetben arról van szó, hogy Krisztus maga mellé véve a tizenkét tanítványt Jeruzsálembe indult. Közben elmondta, hogy milyen szenvedés vár rá: „halálra kárhoztatják őt …a pogányok kezébe adják őt, hogy megcsúfolják és megostorozzák és keresztre feszítsék” és ami a legfontosabb, hogy e felsorolás ezzel végződik: „de harmadnap feltámad”. Nem hétköznapi dolgokról beszélt Jézus, a tanítványok figyeltek fel rá. Tovább súlyosbodik a helyzet, amikor Zebedeus fiai anyjukkal együtt hatalomra éhesen kérik, hogy Jézus mellett nekik is megkülönböztető helyük legyen. Valószínűleg a többi tíz tanítvány is hasonló dolgokra vágytak, éppen ezért háborodtak fel, illetve erre utal Jézus válasza is.
Nagyságunkat azzal tudjuk leginkább kifejezni, ha Krisztus nyomdokain járva mi is megtanulunk alázattal szolgálni. Nemcsak a templomban, a gyülekezetben és nemcsak szavakkal de igaz tettekkel is. Ámen!
Erdei Árva István
Szamoskóród