„Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.”
Mt 22,35
A mára kijelölt hosszabb igeszakasz Jézus eljövetelének kérdésére ad választ. Három dologra figyeljünk oda a mai alkalomkor.
Először arra a kérdésre felel Jézus, hogy a Messiás hol jelenik meg? Ebből a szakaszból kiderül az, hogy jelenléte nincs helyhez kötve. Hangsúlyozza ezt Jézus azért, mert a hamis messiások és prófétáik ezt tanították abban az időben. Ezek az érzéki bizonyosság magatartását akarják felkelteni még a választottakban is, de Jézus nyomatékosan óvja övéit ezektől a tetszetős és csábító jelektől.
Másodszor arra válaszol Jézus, hogy a Messiás hogyan jön el. Itt arra nézve nyugtatja meg övéit Jézus, hogy senki sem marad ki a választottak közül a végső idők sokféle nyomorúsága közepette az ígéretek beteljesedésében való részesedésből. A Messiás eljövetelének negatív előzménye a jelenlegi világforma elmúlása. A parousia egyrészt osztatlan megszomorodást vált ki a föld népeiből, mert valamennyien együtt bűnösök az Emberfia megfeszítésében, és ezt most fel kell ismerniük. Másrészt az Emberfia most már ítéletre jelenik meg hatalmában és dicsőségében: a megtérés idejének vége.
Végül arra a kérdésre kapunk választ, hogy mikor jön el a parousia ideje. Itt Jézus arra akarja inteni övéit, hogy szüntelenül legyenek készen az Úr érkezésére. A természeti kép arra utal, hogy az Isten irányítása alatt folyó történelem jelenségei olyan szoros kapcsolatban állnak Isten tervével; mint az egészséges növényzet élete a természet lüktetésével. Ahogyan a természet jelenségeiből következtethetünk a nyár közeledtére, úgy beszélnek a történelem jól értett jelei a parousia közelségéről.
Azok a tévtanitok, akik napjainkban is tevékenykednek, azoknak a szavuk megdől és nem marad meg. Jézus szava és tanítása az Ő eljövetelével kapcsolatban minden időben megállja a helyét. Rá figyeljünk. Ámen
Kovács Mátyás-Péter
Sándorhomok