„Tudom, hogy Ábrahám magva vagytok; de meg akartok engem ölni, mert az én beszédemnek nincs helye nálatok. Én azt beszélem, amit az én Atyámnál láttam; ti is azt cselekszitek azért, amit a ti atyátoknál láttatok. Felelének és mondának néki: A mi atyánk Ábrahám. Monda nékik Jézus: Ha Ábrahám gyermekei volnátok, az Ábrahám dolgait cselekednétek. Ámde meg akartok engem ölni, olyan embert, aki az igazságot beszéltem néktek, amelyet az Istentől hallottam. Ábrahám ezt nem cselekedte. Ti a ti atyátok dolgait cselekszitek. Mondának azért néki: Mi nem paráznaságból születtünk; egy atyánk van, az Isten. Monda azért nékik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem ő küldött engem. Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat. Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja. Mivelhogy pedig én igazságot szólok, nem hisztek nékem. Ki vádol engem közületek bűnnel? Ha pedig igazságot szólok: miért nem hisztek ti nékem?Aki az Istentől van, hallgatja az Isten beszédeit; azért nem hallgatjátok ti, mert nem vagytok az Istentől valók.“ – (János 8,37-47)
Jézus beszédeit hallgatva/olvasva mindig rácsodálkozunk arra, hogy a Mester, az Áldott Orvos, sokszor milyen kemény dolgokat közöl embertársaival. Jelen esetben is éppen vitába szállt a korabeli zsidókkal a jeruzsálemi templomban. A helyzet annyira elmérgesedett közöttük, hogy meg akarták Őt kövezni.
„…az én beszédemnek nincs helye nálatok.” – mondja Jézus. Fájdalmasak ezek a szavak, pedig nekünk is szólnak. Ha önmagunkba nézünk, akkor őszintén megvallhatjuk, hogy egy-egy igehirdetésből is csak a kedves, szívet melengető gondolatok maradnak meg számunkra, ezeket örömmel hallgatjuk, hiszen jól esnek. Ám amikor egy-egy kemény beszédet hallunk, amikor valaki határozottan a szemünkbe nézve megmondja az igazat, akkor rosszul esik, dühösek leszünk és azonnal védekezünk.
Fontos szembenéznünk önmagunkkal, a magunk hibáival, hiányosságaival. Jézus szerint azért nem értették meg a zsidók az Ő beszédét, mert nem hallgatják meg azokat. Vajon mi meghallgatjuk-e? Szánunk-e elég időt arra, hogy figyeljünk az Ő beszédére, tanítására? Aki Istenhez tartozik, az meghallja az Ő beszédét, és nem csupán hallgatója, hanem megtartója és cselekvője is. Ámen.
Mátyási Gerda-Georgina,
Józsefháza