Fodor Lajos: Tan cs

Kiszikkadhat lelked,

mint es n lk l a f ld,

Kiapadhat er d,

ak rcsak v z a kutakb l,

elfogyhat rem nyed,

ahogy fogy el led az t,

meglanyhulhat hited,

benned a lend let

is lelassul.

 

N zz fel Istenedre,

aki reggelente

j letre breszt,

szegezd tekinteted

a holnapra konokul.

Vélemény, hozzászólás?