“Amikor pedig Dániel megtudta, hogy elkészült az írás, bement a házába. Felső szobájának ablakai pedig nyitva voltak Jeruzsálem felé, és ő napjában háromszor térdre borult, könyörgött, és dicsérte Istenét ugyanúgy, ahogy azelőtt is tette… Megparancsolom, hogy birodalmam minden országában féljék és rettegjék Dániel Istenét! Mert ő az élő Isten, aki mindörökké megmarad. Királysága nem pusztul el, és hatalma mindvégig megáll.” (Dán 6,10.26)
Olvasandó: Dán.6,2-29
Dániel Istenbe vetett rendíthetetlen bizalma példaértékű Isten szolgái, üldözött egyháza, megvetett népe számára a világban. Ez a bizalom és hit ifjú korától fogva, élete nem akármilyen nehézségeiben és életveszélyeiben csodás meghallgatásra, viszonzásra talált! Élete megmentéséért sem hódolt be az Isten nélküli világ törvényeinek! Az Urat, az Ő Istenét imádta és Neki szolgált! Isten pedig felhasználta Őt megtartásának hirdetésére egy uralkodó pogány birodalomban, ahol az ember a maga világában mindenhatónak képzelte magát.
Amikor Dániel életveszélybe került, a legnagyobb bajban lelkének ablakait kitárta, imádkozott és hálát adott az Urnak, nem fordult el Tőle és nem tagadta meg Őt. Ahogy olvassuk élettörténetét hőssé válik előttünk, az Istenbe vetett hit és bizalom hősévé. Nem tekintett a földi körülményekre, hanem a Mindenhatóra tekintett. Az Úr adja ehhez az erőt, ezt a hitet! És Isten talált módot a megmentésére, mert Ő Mindenható Megtartó. Ő ma is talál módot a megmentésünkre, teremtményének megtartására! Szent Törvénye elítéli az embert, aki bűnös és akin a Törvény átka van, hasonlóan, mint Darius országának a törvényei is elítélték Dánielt. Isten szeretettel fordul a világ felé, úgy:” hogy Egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” A Törvény által Őt sújtotta, Aki bűntelen volt és miattunk lett bűnössé. Ahogy Dánielnek nem árthattak az oroszlánok, Jézus Krisztust sem tarthatta fogva a „nagy ordító oroszlán” verme. Az a verem, a sír üres, győzött a halál felett!
Dárius király elismerte Dániel Istenét! Ezért van az Advent, hogy ameddig visszajön, megérkezik Hozzánk Országa, minél több embertársunknak elmondhassuk: Ő az Egyedüli Úr, Életünk Megtartója! „Ő az élő Isten és örökké megmarad, és az Ő Országa meg nem romol, és uralkodása mindvégig megtart.”
Advent van, tárjuk ki a szívünk ablakait, imádkozzunk Hozzá és adjunk hálát Neki, ne féljünk! Aki értünk született embernek az Élet és halál Uraként, Megváltónként érkezik Hozzánk.
Bízzunk Benne, csak Benne bízzunk! Életünk minden napján várjuk Őt és örömmel tekintsünk érkezésére!
Ámen.
Nagy Erika,
Sárközújlak