Velünk az Isten! – 2015. okt ber 18.

“Ekkor gy sz lt Elizeus: Hallj tok meg az Asr ig j t! Ezt mondja az Asr: Holnap ilyenkor egy sze finomliszt egy sekelbe, meg k t sze rpa is egy sekelbe fog ker lni Sam ria kapuj ban. Erre gy v laszolt az Isten ember nek az a tiszt, akinek a kez re szokott t maszkodni a kir ly: M g ha az Asr megnyitn is az g csatorn it, akkor sem t rt nhetik meg ez. De gy felelt: Majd megl tod a saj t szemeddel, de nem eszel bel le.” (2Kir 7,1-2)

Bizony ra mindannyiunk let ben voltak, vannak s lesznek neh z, sokszor kil t stalannak l tsz helyzetek s megoldhatatlannak t n probl m k. De b rmennyire is kellemetlen, az emberi let m r csak ilyen. Nem mindig s t a nap s nem mindig k k az g. Vannak bor s napok s viharos id k. A k rd s csak az, hogy mi hogyan fogadjuk el ezeket a napokat s mik nt viselked nk az ilyen helyzetekben. K t dolgot tehet nk! El sz r is k ts gbe es nk, bep nikolunk s sir nkozunk sorsunk f l tt. Vagy pedig er sen llunk, mint t lgyfa a sz lben az orom tetej n.

Mai t rt net nk is ilyen szorongattatott helyzetr l besz l. Az ar m had k r lz rta Sam ri t s m r j ideje ostromolja. A v ros falain bel l tombol az hs g, az el gedetlens g s a retteg s uralja a sz veket. Egy id ut n n melyek hs g kben m r gyermekeiket is megeszik. s egy ilyen rem nytelen helyzetben Isten embere azt g ri, hogy holnap ilyenkorra megsz nik az hs g s v get r a szorongattat s. Amint az lenni szokott, n melyek kinevetik s kig nyolj k t k zt k a kir ly tisztje is. Elizeus mindezek ut n is kitart g rete mellett s azt mondja, hogy saj t szem vel gy z dhet meg majd r la, de m r nem lesz r sze benne. Isteni csoda folyt n az ar m csapatok megrettennek s od bb llnak, maguk m g tt hagyva s traikat, lelm ket.

H rom b lpoklos akik a falakon k v l vannak hs g kben elhat rozz k, hogy ink bb az ar mok kardj t l esnek el mint az hs gt l s ez rt belop dznak t borukba. Oda rve csod lkozva l tj k, hogy az ar m sereg megh tr lt, s nyomukban b s gesen maradt tel. J llak suk ut n visszat rnek a v ros fal hoz, s jelentik a kir lynak a t rt nteket. A kir ly gyanakv an arra gondol, hogy ez csak egy csapda. Az ar mok lesben llnak s csak arra v rnak, hogy az hez t meg kij jj n, k pedig lem sz rolj k ket. Az egyik udvari ember tan cs ra kik ldenek egy kis csapatot, amelyik a Jord nig menve megbizonyosodik arr l, hogy az ar mok val ban megh tr ltak. Az hez n p r mmel t dul ki a v rosb l, s a t meg a cs fol d tisztet hal lra taposta. gy teljes lt Elizeus ltal Isten g rete. Mindebb l azt kell megtanulnunk, hogy nincs olyan szorongattatott s rem nytelen helyzet, amelyben Isten ne munk ln a szabadul st. M sodszor pedig mindaz aki g nyol dva ll Isten g reteivel szemben, az sokszor a maga let vel fizet s menthetetlen l elv sz.

Ha bajban vagy, ha szorongattatol, ha k ts gbe esett vagy, fordulj Isten fel im ds gos lelk lettel s b zz benne, hogy megseg t m g akkor is, ha ez sz modra s m sok sz m ra hihetetlennek is t nik. Soha ne feledd el, hogy a felh k fol tt mindig s t a nap. ldjon meg minket Isten ezzel a rem nys ggel! men!

Varga Szil rd-Csaba,

J zsefh za

Vélemény, hozzászólás?