,,Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a kotlós szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok! Íme, elhagyatottá lesz a ti házatok. Mert mondom nektek, nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!” – (Máté 23,37-39)
Ahogy régen úgy ma is Isten egyed uralmának kihirdetése ellenkezést vált ki az emberek körében. Véleményem szerint csak is azért, mert az ember minden időben a maga ura akart és akar lenni. Hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat? Kérdezi Jézus Krisztus, de ti nem akartátok.
Mit akarunk. Krisztus Uralma alatt szabadon élni, vagy pedig ahogyan ma oly sokan teszik emberek és dolgok szolgálatában. Kinek akarunk engedelmeskedni. Egy dolog azonban biztos, hogy a bennünk lévő jót és az arra való hajlandóságot maga Krisztus az ő Szent Lelkének ereje által tudja előhívni bennünk. Valljuk mi is egyénként azt, amit már az első keresztyének vallottak Jézus Krisztus Úr. Ha ezt hiszed és vallod, akkor más perspektívában fogjuk látni azt a világot melyben élünk.
Te, aki ma annyi mindentől megterhelt, elfáradt, kihajszolt vagy, tudod-e mondani: Áldott vagy te Urunk, hogy jössz hozzánk és birtokba veszel minket, kiragadva életünket a sötétségből Isten világosságára! Ámen!
Dohi Arnold,
Szamosdob