,,Amikor bement a templomba, és tanított, hozzá mentek a főpapok és a nép vénei, és azt kérdezték: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket? Ki adta neked ezt a hatalmat?” – (Máté 21,23)
Egy furcsa kérdéssel szembesülünk a mai Igénk olvasása kapcsán: „Ki adta neked ezt a hatalmat?” Pedig, ha jobban megfigyeljük és elgondolkozunk rögtön rájövünk, hogy Jézus hatalmáról van szól, amiről az evangélium is tanúskodik! Jézus szól és az Ő hatására csodák történnek, betegek gyógyulnak, emberi életek változnak meg. Az Úr Jézus hatalmával hirdeti az Isten országát. Nagy sokaság hallgatja Jézust, és sokan befogadják a drága élő Igét. Azonban vannak sajnos olyanok, akik nem hallják meg és nem látják meg Jézust, aki csodákat tesz.
Az Úr szava új rendet teremt, új korszakot hoz. Ő nem egy a sok nagy tanító közül, hanem Ő Isten megváltó szeretetének megtestesülése a földön. Hogy lehet az, hogy e történetben lévő emberek nem veszik észre? A válasz az, hogy zárva marad az emberi szív és helyette megjelenik a mindenkori ember nyomorúsága, hogy mi akarunk erősek és hatalmasok lenni, olyan erősek és olyan hatalmasok, hogy ne legyen szükségünk még Istenre sem!
A mai evangéliumi történetében benne van tehát a ma ember is, aki saját erőlködésében már vakká lett Isten erejére, a megváltó kegyelem hatalmára. Az ember akarja uralni, kézben tartani a létét, és még Istennek is megmondani, hogy mit, mikor és hogyan tehet, mibe szólhat bele, és mibe nem. Ez a veszélye annak, hogy nem veszik észre az Úr Jézust. Csak racionális választ keresnek. Eszembe jut egy csodálatos ének ebből idéznék most egy részletet:
„Ki kétkedőn boncolja őt,
Annak választ nem ád,
De a hívő előtt az Úr
Megfejti önmagát.” – (458 ének részlet)
Ne boncolgassuk, hanem csak nyissuk meg ma is szívünket és akkor közeledni fog hozzánk az Úr. Ámen
Kaszaniczki Csongor,
Erdőd