,,Azután bement Jézus a templomba, és kiűzte mindazokat, akik árusítottak és vásároltak a templomban, és felborította a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit. Majd azt mondta nekik: Meg van írva: az én házamat imádság házának nevezik, ti pedig rablók barlangjává tettétek.” – (Máté 21,12-13)
Jézus bevonult Jeruzsálembe. Sokak számára eljött a várva várt pillanat, remélték, hogy Jézus kiűzve a rómaiakat helyreállítja az ország dicsőségét. Nem ezt történt, Krisztust nem a helyőrség állapota, hanem a templomban történő kereskedelem érdekli. A mai igéből az derül ki, hogy az árusok az áldozathoz szükséges állatokat kínálták a templom udvarán. Valamint akkor még nem volt lehetőség bankkártyával utalni különböző pénznemeket ezért ott alakították annak a lehetőségét, hogy a pénzüket tudják átváltani.
Jézus jól érzékelte, hogy mindezek beárnyékolták az Isten imádatát. Az ezzel járó zajok, izgatottság mind elvonták az emberek figyelmét, lelkületét a mindenható Istenről. Az Isten háza az imádság háza, erre hivatott. Tisztának kell lennie, Jézus kiűzi azt, ami nem odavaló, ami gátolja az Isten és ember kapcsolatát. Mi az, ami benned most árnyékként vetül az Istennel való kapcsolatodra? Mi az, ami valójában elvonja a szívedet Istentől? Jézus a maga megtisztító munkáját végezni akarja ma is! Engeded? Engedem? Ez nem fájdalom mentes. Nem lesz egy leányálom, ahogy szoktuk mondani. De van egy jó hír: az ítélet a kegyelmet szolgálja!
Jézus akkor, amikor ítéletteles nyilvánul meg a kegyelemnek készíti elő a helyet. Ha Isten, valamit elvesz tőled, akkor tudhatod kegyelmét adja helyébe! Teszi ezt azért, hogy ne csak a templomban legyen tiszta az Isten imádása, hanem a szívünkben is. Ámen.
Törő Attila Miklós,
Patóháza