,,Éli erre így válaszolt: Menj el békességgel! Izráel Istene teljesítse kérésedet, amivel hozzá folyamodtál! Ő pedig ezt mondta: Nézz jóindulattal szolgálóleányodra! Azután elment az asszony a maga útjára, evett, és nem volt többé szomorú az arca. Másnap reggel fölkeltek, imádkoztak az Úr előtt, majd visszatértek otthonukba, Rámába. Amikor aztán Elkáná a feleségével, Annával hált, az Úrnak gondja volt rá” – (1 Sámuel 1,17-19)
Olvasandó: 1 Sámuel 1
Voltál már szomorú? Volt már hiányérzeted? Érezted azt, hogy az Isten nem hallgatja meg az imádat? Gondolom mindannyiunk számára ismerős gondolatok ezek, hiszen életünk rendjén mindannyian nehézségekkel és kihívásokkal küszködünk. Ezeket pedig nem tudjuk kizárni az életünkből.
Sámuel könyvében is egy ilyen szomorúságról olvasunk, mely egy család életében volt jelen, és ezzel a szomorúsággal a szívükben mentek minden esztendőben ünnep alkalmával a kis silói templomba, hogy imádkozzanak és bánatukat elmondják az Istennek. Mi volt a probléma? A gyermekáldás hiánya. Az ilyen jellegű problémákkal nem csak az ószövetségben találkozunk, hanem manapság is. Tudjuk, látjuk, vagy esetleg netalán tapasztaljuk, hogy rengeteg házaspár szembesül ilyen jellegű kihívással. Megkeserednek, hibáztatják magukat, és óriási lelki megpróbáltatásokon mennek keresztül. De egy dologról nem szabad megfeledkeznünk, éspedig arról, hogy ami az embernek lehetetlen, az az Istennek lehetséges.
Mi tudjuk ezt? Meg vagyunk győződve afelől, hogy az Isten, aki minket teremtett, napjainkhoz napokat toldott, gondjainkat is meg tudja oldani? Ha nem tudjuk ezt, akkor ez az ige pontosan azzal szembesít minket, hogy nincs lehetetlen az Isten előtt. Csak merjünk őszintén hozzá fordulni és merjük neki őszintén megfogalmazni szívünk kéréséit. Anna is ezt tette, bánatának és szomorúságának teljességéből szólt, majd elment a maga útjára, evett és arca nem volt többé szomorú, mert az Úr megáldotta fiúgyermekkel. Ebből pedig azt tanulhatjuk meg, hogy aki őszintén odaáll Isten elé és kitárja a szívét, annak az életében ugyanígy csodák történnek. Az Isten átformálja, átalakítja és megáldja. Merjünk mi is odaállni az Isten elé és engedjük, hogy formáljon minket és áldásaiban részesítsen. Ámen.
Maior Erneszt Dániel,
Szatmár-Szamosnegyed