“És Dávid igen szorult helyzetbe jutott, mert a nép arról beszélt, hogy megkövezi őt, mivel az egész nép lelke elkeseredett fiaik és leányaik miatt. Dávid azonban erőt kapott Istenétől, az Úrtól.” (1Sám 6,30)
A szorult helyzet szorongást okoz. A szorongás alapvető és természetes emberi tapasztalat szervezetünk veszélyhelyzetre adott reakciója, melyet sokféle lelkileg megterhelő helyzetben átélünk. A túlzott szorongás azonban pszichológiai betegség.
Minden oka meglenne Dávidnak is a beteges szorongásra. Miközben gyűlölködő, ellenséges gyűrű veszi körül, miközben talán már a köveket keresik a szemükkel, hogy mivel kezdjük el, és záporoznak a megjegyzések és fenyegetések, aközben Dávidnak eszébe jut, hogy őt az Isten felkente Izráel királyává. Van egy ígérete Istentől. Hát akkor ez a nép sem kövezheti őt agyon. Emlékezteti magát, hogy van Isten az égben, sőt van Isten a földön is, és égen-földön Ő uralkodik, és az Ő akarata érvényesül. Az Övéi az Ő oltalmában vannak. Nehéz a helyzet, és élesbe működnek az indulatok. Akkor is legyen nyugodt, valami kiutat ebből Isten mutat. Dávid most már Istenre néz. És Istenben erősödik. Ez belső erő, ami mérhetetlenül hatalmas.
Egy próba, szenvedés sokszor közelebb visz Istenhez, és van, akit keményít meg, és még távolabb üldöz tőle. Aki arccal Isten felé van, azt mindig közelebb viszi hozzá még a próba és a veszteség is. Aki csak úgy félvállról vette Őt, vagy néha pislantott reá, vagy kimondottan hátat fordított neki, azzal sokszor megesik, hogy a próba még messzebb sodorja. Dávid itt arccal Isten felé volt, és így élte át ezeket a próbákat. Erősebb lett. Isten adjon nekünk is erőt az elkövetkezendő időszakban, a próbák idején pedig határozottan tekintsünk rá és erősödjünk meg a hitben! Ámen!
Rácz Ervin,
Szigetlanka