Velünk az Isten – 2024. július 8.

“… a te adakozásod titkon legyen. És a te Atyád látja, amit titkon tettél, és megfizet neked nyiltan.” (Mt 6,4)

“Amit fülbe súgva hallotok, azt hirdessétek a háztetőkről!” (Mt 10,27) E két Igét látva egymás mellett olyan, mint egy kétoldalú szerződés. A ti adakozásotok titkon legyen, majd a megfelelő helyen nyilvánossá teszem. Amit azonban én sugallok nektek, azt ti bátran a pódiumról mondjátok. Az adakozás intim dolog, csak rád és Istenre tartozik, és természetesen a célzott személy kell, hogy érezze a törődésed. Olykor azonban neki sem kell tudnia, hogy te segítettél neki. Az evangélium ügyét azonban skandálni kell, még akkor is, ha skandalum. Ne szégyelld, mert Jézus sem szégyell téged.

Sokszor feljön az Ige kapcsán: egyházunk gyakorlata miért engedi meg, hogy kiskiabálják az adakozók neveit a hirdetések rendjén. Hiszen Jézus egyértelműen mondja itt, amit mond. Azt meg egyenesen felháborítónak tartom, hogy valaki csak azért adakozik, hogy hallja a nevét. Dicsekvés és büszkeség bűnébe esik. Talán azért van mégis helye ennek a templomban, mert az adakozó jó példával járulhat elő, és igy „világíthat”. Én elfogadom ezt is, nem üdvösség kérdése. De tudnunk kell, hogy Isten teljesen másképpen számol, mint mi. A matek valahogy más, mint idelenn. Ő látja, hogy mennyi megy szívből, és mennyi színből. Ha szívből megy, megtelik a szív. Ha színből, akkor legfeljebb az egó dagad. Ha kihirdeti a pap, ha nem, te törekedj az előbbire! Ámen!

Rácz Ervin,

Szigetlanka

Vélemény, hozzászólás?