Velünk az Isten – 2024. július 3.

,,Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: „Ne ölj! Mert aki öl, megérdemli az ítéletet.” – (Mt 5,21)

Akarva akaratlanul, a tíz parancsolat jut eszünkbe, és talán első hallásra arra gondolunk megnyugtatva saját magunk, hogy mi nem öltünk, nem vagyunk senkinek a haláláért felelősek, nem tapad vér a kezünkhöz. Viszont látni kell azt, hogy itt a hegyi beszédben Jézus Krisztus nem csak a tettekben elkövetett gyilkosságról beszél, hanem a gondolatok és a szavak általi gyilkosság is nagyon fontos és ezek ellen is int. Gondolatainkban az ellenünk elkövetett vétség annyira felgyülemlik bennünk, hogy haragot szül, és a harag nagyon sokszor tettekbe fajul. Hirtelen felindulásból rossz döntést hozunk, melynek súlyos következményei lehetnek. Béküljünk meg, bocsássunk meg Krisztus tanítása szerint. Aztán ott vannak a szavak. Ha a szavaiddal bántod a te felebarátodat, azzal már gyilkosságot követsz el. S itt mondhatná bárki: „nehogy már ne sértsek meg senki”. De tekintsünk Krisztus figyelmeztetésére. Mert az elhangzott szónak súlya van, gondoljuk csak meg, évek vagy akár évtizedekre kimondott szavak miatt harag születik az ember szívében. Képtelenekké válnak a szívükben lévő sértettség és fájdalom miatt megbocsájtani és megbékélni. A megbocsátásról viszont ki kell mondanunk: a megbocsátás nem felejtés, nem a bűnök elnézése, nem azt jelenti, hogy nem fájt, ami történt és nem a sértő fél viselkedésén múlik. A megbocsátás döntés, amit meg kell hoznunk, mert Isten erre hív minket. Ámen.

Dohi Arnold,

Szamosdob

Vélemény, hozzászólás?