„Így szólj neki: Azt mondja a Seregek Ura: Íme egy férfiú, akinek Sarjadék a neve, mert kihajt a helyéről, és ő építi föl az Úr templomát! Mert ő fogja fölépíteni az Úr templomát, és nagy lesz a méltósága, trónra ül és uralkodni fog.” – (Zakariás 6, 12-13a)
Ebben a fejezetben Zakariás nyolcadik látomásáról olvashatunk. Röviden arról van szó benne, hogy négy lovasszekér különböző színű lovakkal két érchegy közül az Úr parancsára elindulnak a négy égtáj felé. Négy szélnek nevezi ezeket az angyal, azonban a héber kifejezés Isten Lelkét is jelenti. Tehát Isten Lelkének erejével érkezik a mennyből ( a két érckapu a menny bejárata) a biztatás, bátorítás a világ minden tájára szétszóródott zsidóság felé, ugyanakkor a hazahívó szó is, hogy most már haza lehet jönni a számkivetettségből, újra felépülhet a templom, Isten népe ismét boldog lesz azon a helyen, amelyet az Úr Istentől kaptak örökségbe.
Jó volt megtapasztalni minden zsidónak Isten szabadítását, lám most meggyőződhettek arról, hogy Isten nem hagyta el őket a fogságban sem, haza viszi őket, templomuk is lesz, ahol imádhatják Urukat. Isten szerető Úr, aki megtartja szavát, és soha nem hagyja el népét.
Az idézett Igében szó van valakiről, akit a próféta Sarjadéknak (Csemete – Károli ford.) nevez. Dávid sarja ő – tudjuk ezt más Igéből -, aki fölfogja építeni az Úr templomát. Gondoljunk csak a Jézus szavaira: „Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem”(János 2, 19).
Persze Jézus az ő testéről beszélt, azaz az ő haláláról és feltámadásáról. Testét templomnak nevezi. Mi is a Szentlélek temploma vagyunk. Töredelmesen be kell látnunk: sokszor romokban heverünk, de ha ahhoz fordulunk, aki egyedül képes megépíteni azt, csodában lesz részünk: újra Isten templomává leszünk. Jézus a Sarjadék (Csemete), belőle nőhet ki a mi gyümölcstermő életünk.Minket is, az egyház minden benne hívő tagját összegyűjti a világ minden tájáról oda, ahol Ő lesz minden mindenekben. Belőle táplálkozhatunk, belőle élhetünk már itt a földön és egykor az örökkévalóságban.Vele fogunk uralkodni örökkön-örökké. Ámen.
Szilágyi Balázs,
Szatmár-Láncos