„Azt mondja a Seregek URa, Izráel Istene: Íme, ráhozom erre a városra és minden hozzá tartozó városra mindazt a veszedelmet, amelyet ellene hirdettem, mert megkeményítették nyakukat, és nem hallgattak beszédeimre.” – (Jer 19, 15).
Ahol nem hallgatnak az Úr beszédére, ott veszedelem fog bekövetkezni. Lehet, hogy nem holnap, vagy holnapután, de végül mindig elérkezik a romlás. Ebből az élettapasztalatból ered az ismert közmondás: Isten malmai lassan őrölnek. Jeruzsálem lakosai nem hallgattak az Úrra, s a jólétben még a közelgő megpróbáltatásban sem hittek. Ez okozta a vesztüket.
Mi mennyivel vagyunk jobbak az egykori dacos és önfejű zsidó népnél? Az ő hibájuk az volt, hogy idegen isteneknek tömjéneztek és szolgáltak. Mi képesek vagyunk felismerni a modernkori bálványokat, amelyek elragadják a szívünk Istentől? Azt hiszem nem. Egyik vasárnap délután be kellett mennem a városba, már nem emlékszem miért, de ez nem is lényeges. Úgy terveztem, hogy egyúttal bevásárolok a nőszövetségnek, akik másnak másnap szeretetszolgálatra gyűltek össze. Utam a bevásárlóközpont mellett vezetett el, ezért az tűnt a legpraktikusabb megoldásnak, ha ott veszem meg a szükséges dolgokat. Behajtottam a parkolóba, megtettem egy kört, majd elindultam egy kisebb üzletbe. Hatalmas volt a tömeg. Azóta is gyakran felidézem ezt a látványt. Vasárnap, az Úr napján szellősek a templompadok és zsúfoltak a szórakozóhelyek. Kinek áldozzuk akkor nyugalomnapunk?
Figyeljünk Isten beszédére, hogy a romlást és veszedelmet elkerüljük. Ha rámutat az ige a hibáinkra, kérjünk segítséget az Úrtól, hogy ami elromlott megjavíthassuk, ami beszennyeződött azt megtisztíthassuk! Ámen.
Erdei-Árva István-Béla,
Szamoskóród