Velünk az Isten – 2022. január 10.

“Mert ahol a te kincsed van, ott van a szíved is.” (Mt 6,21)

Egy kamionos mesélte egyszer barátjának: „Járjuk egész Európát, megyünk ide-oda. Néha kamionstop van, ilyenkor azért előkerül a tömény, a pia, ez-az… Volt olyan sofőr, aki befeküdt a kamion alá, és ott ivott. Döbbenten kérdezték: Miért a kamion alatt iszol? Azért, mert Isten mindent lát, de a kamion alatt…” Nagyon sok emberben Isten úgy él, mint aki odakint van, mint egy nyomozó, éppen ezért valahogy inkább megpróbál valamilyennek látszani. Ez elől az Isten elől az ember tényleg megpróbál inkább elrejtőzni.

Értsük meg, Isten nem pusztán az a valaki, aki odakint van, hanem Isten az a valaki, aki idebent él, a szívemben. Milyen másképpen él az a hívő, akiben az él, hogy Isten elsősorban nem az a valaki, aki odakint van, hanem az a valaki, aki idebent él, nem a kamion mögött és alatt van, hanem a szívemben.

És, ha valakinek a szívében Isten él, az oda tudja tenni a kincsét, a két fillérjét is, azaz mindenét. Ha benne levő Istennek adja, akkor végsősoron magának adja. Ilyen egyszerű az adakozás kérdése. Ha Isten ügye rajtad kívül álló esemény, morogni fogsz, hogy magas az egyházadó, bármennyi is legyen az. Ha Isten a szívedben él, az a te ügyed lesz, áldozol rá, ugyanis a magadénak érzed az egészet.

Isten ügye a te ügyed? Szívedben van az Isten? Kincsed az Isten?

“Ó gyöngyös, drága korona,
Embernek, Istennek Fia,
Menny áldott, szent gyümölcse! :/:
Szívemnek vagy lilioma,
Édes evangélioma,
Kedvességeknek kincse!
Egyem, lelkem,
Szép violám, égi mannám, eledelem:
Rólad el nem feledkezem.” (MRÉ 187,2)

Ámen!

Rácz Ervin,

Szigetlanka

Vélemény, hozzászólás?