“Meghallották azonban az apostolok és a Júdeában lévő testvérek, hogy a pogányok is befogadták az Isten igéjét. Amikor aztán felment Péter Jeruzsálembe, vitatkoztak vele a zsidó származású hívők, ezt mondva neki: Körülmetéletlen emberekhez mentél be, és együtt ettél velük. Ekkor Péter sorjában beszámolt a történtekről, és ezt mondta: Én éppen Joppé városában voltam, és imádkoztam, amikor révületben látomást láttam: valami nagy lepedőhöz hasonló szállt le, amely négy sarkánál fogva ereszkedett le az égből, és lejött egészen énhozzám. “ (ApCsel 11,1-5)
A hír egészen megdöbbentő, ami Júdeába érkezik: a pogányok befogadták Isten Igéjét, ami a jeruzsálemiek számára elképzelhetetlen. Kornéliusz egész házanépével keresztyén lett, valószínű, hogy példájukat sorban követték mások is, ezáltal Krisztust fogadták be, és tekintették életük legfőbb követőjévé. Péter ezek után felmegy Jeruzsálembe, és amikor számon kérni kezdik őt, akkor egyszerűen tényeket közöl: Cézáreában csoda történt, Isten Igéjét sokan befogadták, és keresztyénekké lettek. Péter elmondta azt is, hogy mi történt vele Joppéban, beszámol látomásáról, ami jelenti azt, hogy Isten valami egészen újat közölt vele, és neki ezen az úton kell járnia, vagyis a misszó útján. Isten akarata az, hogy Igéje eljusson minden néphez és nemzethez, mert Ő mindenkit vállal életük előzményeire való tekintet nélkül. Ebben látszik meg az Ő nagy kegyelme, hogy Ő nem személyválogató, számára mindenki egyformán fontos, és mindenkinek lehetőséget ad, hogy az ő Fiát megismerjét. Egykor mi is hasonlóak voltunk a cézáreaiakhoz, vagyis ismeret, tudás és hit nélküliek voltunk, de voltak péteri szüleink, és imádkozó nagyszüleink, akik elvezettek a forráshoz. Legyünk mi is a “forráshoz” vezető keresztyének! Ámen.
Ilonczai Zsombor,
Szárazberek