“Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, aki e könyv prófétai beszédeit hallja: Ha valaki ezekhez hozzátesz, azt Isten e könyvben megírt csapásokkal sújtja;és ha valaki elvesz e prófétai könyv beszédeiből, annak Isten elveszi az osztályrészét az élet fájából, a szent városból és azokból, amik e könyvben megírattak” (Jelenések 22, 18-19)
Nagyon komoly figyelmeztetés hangzik felénk e könyv és egyben a teljes Szentírás végéről. János félreérthetetlenül mondja el, mi vár arra, aki úgy hirdeti az igét, hogy elhallgat belőle vagy éppenséggel hozzátesz valamit. Isten igéje úgy tökéletes, ahogy azt angyalai, szolgái révén nekünk adta, nem szorul kiegészítésre sem emberi bölcsességgel, sem semmi más által. Mit értsünk ez alatt: hozzátenni? Ha valamit ki kell pótolni az azt jelenti, hogy hiányos, nem egész. Isten azonban nem végez soha félmunkát, ő mindig mindent tökéletesen végez el, amit elkezd azt be is fejezi. Aki ki akarja pótolni Isten “hiányosságait” az nem tesz egyebet, minthogy kétségbe vonja Isten tökéletes voltát, csorbítja dicsőségét, vagyis ellene cselekszik. Vigyázzunk, soha ne próbáljunk bölcsebbek lenni Istennél!
Arra is szörnyű sors vár, aki válogat az igék között. Azokat a passzusokat, amelyek rossz érzést keltenek benne, mert bűnös voltával szembesítik, kihagyja, átugorja és csak azokat a részeket kedveli, ahol például Isten iránta való szeretetét hangsúlyozzák. Nem engedi, hogy az ige ítélete alá kerüljön, hanem éppen fordítva cselekszik: ő dönti el, mit tart jónak és hasznosnak belőle magára nézve. Isten igéje az emberi ész ítélete alá kerül. Mentsen meg bennünket Isten ettől!
Az Úr Jézus Kriszusnak átadott életre a fenti esetek egyike sem érvényes s ha néha mégis megtörténik vele, hogy a fenti bűnökbe ő is bele esik, ha alázatban jár és őszintén szívből Istenhez fordul, bűnbocsánatban részesül, mert az Úr nem akarja a bűnös ember halálát, hanem azt akarja, hogy megtérjen és éljen (Ez. 18, 32). Óriási a felelősségünk. amit Isten megértetett veled, azt ne hallgasd el, de ne is tégy hozzá! Ámen.
Szilágyi Balázs,
Szatmár-Láncos