“Ami volt ugyanaz, ami ezután is lesz , ami történt ugyanaz, ami ezután is történik,.és semmi nincs új dolog a nap alatt.” (Préd 1,9)
Megtörténik, hogy megkérdezik tőlünk: “Mi újság?” s mi egykedvűen válaszoljuk:”Minden a régi, semmi különös”. Nem azért mondjuk sokszor ugyanazt, mintha nem történne velünk semmi, de ha nem érezzük úgy, hogy érdemleges dologról számoljunk be, akkor csak annyit mondunk, hogy semmi. Semmi és mégis minden, folyik az élet a maga rendjén, mi is tesszük a magunk dolgát, hol lendületesen, hol csüggedtebben, de megyünk előre, mert ezt kéri tőlünk az élet és az élet Ura.
A prédikátor örök igazságot fogalmaz meg: ismétlődnek az események, mintha mindig ugyanaz történne. Szeptember utolsó csütörtöke van, de az ősz első hete. Olyan gyorsan elröppent az idő, alig vettük észre, máris sárgulnak a falevelek, érik a szőlő, csorog a must, folyik a betakarítás, készülnek az őszi vetésre, kémlelve az eget esőre várón. Imádságos kezeddel fogd fel az esőcseppeket, szórd a kései rózsaszirmokra, hogy életet illatozzanak az elmúlás felett.
Mégis minden, ami egyhangúnak és változatlannak tűnik, az Isten akaratából létező élet. Ott van a semmi és a minden felett a változatlan és változhatatlan Úr, a nagy Rendező, a végtelenül Szerető. Nélküle valóban nem lenne semmi, de az ő akaratából minden létezik és él. És ennyi elég, hogy elmondhassuk: “Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz”(Zsid. 13:8). Benne a legjobb éretelemben “zajosabbnak” érezheted az életet.
Nincs unalom, nincs unalom,
mondhatom, jól vagyok.
a benne való bizalom
arra sarkall, hogy valljam:
a megváltás, az örök dolog.
Ámen.
Fodor Lajos