Velünk az Isten – 2018. május 5.

„Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az minden hívő üdvösségére, zsidónak először, de görögnek is.” (Róma 1,16)

Nem szégyellem a Krisztus evangéliumát. Vajon tényleg így van-e? – fel mered-e vállalni, hogy református keresztyén ember vagy és Krisztushoz tartozol, és az Ő gyermeke vagy?

Ma, a 21. században élő embernek krisztusi hitét megélni igen nehéz. Mit sugároz a mai média? -élj a mának, sodródj az árral, dolgozz reggeltől estig!

Testvéreim! Ne engedjük ennek a hatásnak, hanem, halljuk meg ma is  Jézus hívó szavát. E hívó szót különbözőképpen is meghallhatjuk pl. egy igehirdetés által, egy napi ige elolvasása által is meghallhatjuk, hogy Ő ma nekem szól személyesen, még közelebb ma neked szól aki épp olvasod az Igét.  Ma neked mondja: ne szégyelld Krisztus evangéliumát, hanem menj és hirdesd!

Református őseink nem szégyellték megvallani hitüket. Álljon most előttünk őseink hite, és az Úr intése. Református magyar vagyok, amíg élek az maradok.

Elmélkedjünk a ma elhangzott dolgokon és zengjük együtt Pál apostollal egyetemben, Mert nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek idvességére, zsidónak először meg görögnek.

Krisztushoz tartozok és semmi, sem választhat el tőle.  Hát legyen igy adja az Úr igy legyen!

Ámen!

Kaszaniczki Csongor,

Szatmár-Láncos

Vélemény, hozzászólás?