” me, n elk ldelek titeket, mint juhokat a farkasok k z ; legyetek az rt okosak, mint a k gy k, s szel dek, mint a galambok” (Mt. 10,16)
Juhokk nt a farkasok k z menni nem t l szerencs s v llalkoz s, de azt hiszem emberk nt sem sz vesen v llaln nk. Most pedig arr l hallunk, hogy J zus a tan tv nyait pontosan ilyen k zegbe k ldi. M g mondja mag r l: ” n vagyok a j p sztor”? (Jn. 10,11). Egy valamireval p sztor sohasem vezetn a juhokat tudatosan a farkasok k zel be, ha csak nem azzal a sz nd kkal, hogy a ny j elpusztuljon. J zus viszont biztosan nem akarta a tan tv nyai hal l t, s t biztos, hogy mienket sem akarja, k l nben nem vitte volna v ghez a megv lt sunkat.
A mi Urunk itt az let realit s t szeml lteti azoknak, akik az k ldet s ben j rnak. Az el tt nk tornyosul feladatok, a benn nk f lelmet kelt kih v sok, vagy a tehetetlens g rzet t kelt akad lyok nem lesznek semmiss att l, hogy mi J zust l kaptuk a megb zat st.Att l m g gyenge b r nyk nt kell boldogulnod a ragadoz farkasok k z tt, mert “nem a f l nks g lelk t adta nek nk Isten, hanem az er , a szeretet s a j zans g lelk t” (2 Tim 1,7). Nek nk teh t nem a ny g l d s, gy tr d s, verg d s a dolgunk, hanem az Ige hirdet se, szavakkal, de m gink bb tettekkel.
A v dtelennek t n b r ny k pe arra is b tor t minket, hogy ne a magunk erej ben b zzunk, mert akkor biztos a kudarc, hanem a megb z nkban, akinek adatott “minden hatalom mennyen s f ld n” (Mt. 28,18). Ek zben t rekedn nk kell arra, hogy okosak s szel dek legy nk. A b neset t rt net b l tudjuk, hogy a k gy ravaszabb, okosabb volt minden mezei vadn l, de m g az embern l is, hiszen tverte d mot s v t. Legy nk h t okosabbak az emberekn l. De h t emberek vagyunk, hogyan lehets ges ez? Hogy tudn nk t ll pni a saj t hat rainkon, k pess geinken? Asgy, hogy Istenben b zunk, aki azt g ri: “b lccs teszlek” (Zsolt. 32,8) s aki, ltal P l apostollal egy tt vallhatjuk: “amikor er tlen vagyok, akkor vagyok er s” (2 Kor. 12,10). men!
Erdei- rva Istv n,
Szamosk r d-Dobr csap ti