“D vid zsolt ra. Magasztalj tok az Urat, ti, mennyei l nyek, magasztalj tok az Asr dics s g t s hatalm t! Magasztalj tok az Asr dics nev t, boruljatok le az Asr el tt szent lt zetben!” Zsolt rok 29,1-2
Kar csony harmadnapj n, lassan az nnep elm lt val, a mai napra kijel lt zsolt rt olvasva m g egyszer el nk t rul a Betlehem puszt j ban elhangzott angyali magasztal s: “Dics s g a magass gos mennyekben az Istennek-” Ezek a mennyei l nyek Isten udvartart s hoz tartoznak, k azok, akik szent lt zetben magasztalj k az Urat, amellyel elismerik az hatalm t, vil g feletti uralm t, Aki kez ben tartja a mindens get. A mai zsolt runk kiemelt versei erre a magasztal sra biztatnak benn nket is, akik Isten orsz g nak, megv lt tett nek s szeretet nek k pvisel i kell lenn nk ebben a vil gban. Hatalmas dolgot tett vel nk az els Kar csony alkalm val az Asr! A legdr g bbat k ldte el rett nk! rkez s vel ezek a mennyei l nyek nemcsak Istent magasztalj k, hanem az embert is biztatj k: “Ne f ljetek!” A mi feladatunk nem kevesebb enn l. Az adventi k sz l d s, a kar csonyi evang lium, az rvacsora arra ad lehet s get, hogy l lekben mi is j lt zetet lts nk magunkra.
gy v lunk h l s, szinte emberekk , de ugyanakkor valahol mi is k ld ttekk , akik let nk hiteless g vel m sokat is arra szt n zhet nk, hogy rdemes Isten csal dj hoz tartozni. men.
Ilonczai Zsombor,
Sz razberek-Pusztadar c