„Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és váltságul adja életét sokakért.” (Mk 10,45) Olvasandó szakasz: Mk 10,35-45
Ezzel az Igeszakasszal kapcsolatban valaki egyszer azt a kérdést tette fel, hogy: Mit jelent a keresztyén ember számára a kereszthordozás és Jézus követése? Aztán Zebedeus két fiának, a Jézushoz intézett kérésük alapján kibontotta azt, amit sokunknak meg kellene érteni és az alapján megélni a hitüket.
A kereszthordozás az azt jelenti, hogy önként felvállalok valamit, vagy átvállalok valakitől valamilyen terhet. A hétköznapjainkból erre sok példát lehetne hozni: csak gondolj beteg szeretteidre, akikre gondot viselsz, szeretetből és odaadásból dolgozol gyermekeidért, vagy gyakran te vagy azt, aki az általuk elkövetett hibákat is felvállalod, és minden bizonnyal vannak olyanok, akik az egyház, a gyülekezet életének a lelki és testi javainak a gyarapítását önként felvállalják, időt és energiát szakítva azokra. A kereszthordozás azt jelenti, hogy másokért szolgálok, másokért szenvedek. Jézus is erre utal ebben a versben, Ő sem azért jött az Élet Fejedelmeként, hogy neki szolgáljanak a tanítványok, vagy az emberek, hanem Ő átvállalja mindannyiunk bűnét, életét, hogy Életet adjon számunkra.
Jézus követéséhez, ez a fajta kereszthordozás szorosan hozzákötődik. Követem az Ő példáját, életét, viselkedését, beszédét, hozzá hasonló igyekszem lenni. De sajnos oly gyakran az igazolódik be, hogy az igyekezet alább hagy, és hasonlítani kezdünk Zebedeus fiaihoz: gyorsan, erőt, áldozatot nem hozva, Jézus jobb és bal oldalán való helyet szeretnénk elfoglalni.
Másokért szolgálni – ez az, amit napjainkban nem ért meg az ember. Ez az az üzenet, amit még a keresztyén ember sem hallgat szívesen. Hát akkor mit hallgatunk és hallunk meg szívesen? Ámen.
Kovács Mátyás Péter
Sándorhomok