A 21. sz zadban nagyon sok kifejez snek megv ltozik az rtelme, ez tal n annak a k vetkezm nye, hogy a sok ig sz kebb k r kben l , behat rolt l t k rrel s korl tozott tud ssal rendelkez emberek sz m ra megny lt a lehet s g jobban megismerni a vil got, bel tni a dolgok m ly be s magass g ba.
A szabad, szabadabb, korl tozatlan gondolkod s tulajdonk ppen egy behat rolt k r, egy lesz k tett vil g elhagy s t jelenti. Mondhatn m azt is, hogy egy korl tok n lk li letet. Ma m r sokan megpr b lj k, de nem kell, nem lehet elv lasztani egym st l a testi s a lelki letet, figyelembe kell venni mindkett szerep t, s azt, hogy a kett egym st l elv laszthatatlan. A testi szabads g nem m s, mint a szabad mozg s lehet s ge. A lelki szabads g enn l sokkal sszetettebb. Nagyon sok ember lhetne lelki szabads gban, de nem teszi, mert a m lt hib inak a fogja. Sokan annyira k t dnek a m lthoz – ami m r r g elmaradt, csup n az eml keit l kellene megszabadulni -, hogy lehet b rmilyen sz p s j a jelen, nem tudnak r lni semminek. Mi az oka annak, hogy nagyon sok ember sz m ra adottak az letlehet s gek, de k ragaszkodnak a szenved shez. Ezek az emberek nem lnek, csak l teznek. Nem tudnak k l nbs get tenni a v laszt s s a felismer s k z tt. Am g r gebben sz kebb keretek/korl tok k z tt lt az ember, m st jelentett a szabads g, mint most a gyakran keretek/korl tok n lk linek nevezett vil gban. De jelenthet-e m st az igazs g fogalma, mint amit eddig jelentett? Lehet-e az igazs gnak annyi oldala mint, ah ny v lem ny hangzik el arr l? Nem lehet, de sokan a ,,lehet megold st” gyakorolj k. Tal n ezzel magyar zhat , hogy t l sokat besz l nk ma a szabads gr l. Amir l t l sokat besz lnek az emberek, azzal valami bibi van. Az nem egy term szetes r sze az let nknek. Szabad csak az rett szem lyis g lehet. Jean-Jacques Rousseau rta: “Az ember szabadnak sz letett, de minden tt l ncokat visel”. P l apostol gy fogalmazott: “Ahol az Asrnak Lelke, ott a szabads g” (2 Kor. 3, 17).
Elek Gy rgy