A kedvező időjárást kihasználva unokáimmal az ortodox nagypéntek délutánt a szatmári strandon töltöttük. A termálvizes medencében tartózkodtunk nagyobb részt, ez sem volt túlzsúfolt. A fürdőzők közül egyesek román nyelven, mások magyarul társalogtak, ismeretségek is kötődtek.
Jóleső érzés töltött el három alkalommal is, a beszélgetés-foszlányokra figyelve:
1. Ezt is csak a papok csinálták, hogy nem egyszerre ünnepeljük a húsvétot. Mintha egyszer születne, két alkalommal halna meg és támadna fel Jézus… – hangzott a szokványos vélemény.
2. Én az én vallásomat nem adnám semmiért és senkiért, ha egyszer megkereszteltek, nem tagadhatom meg szüleimet és nagyszüleimet…
3. Nu stiti la ce ora se tine prologul in seara aceasta in biserica ortodoxa? Vreau sa particip la slujba.
Két vélemény és egy kérdés, elegendő arra, hogy bizonyítékul szolgáljon: a vallás ott él a nép tudatában, bizonyára nemcsak így ünnepek tájékán…
Fodor Lajos
Halmi